Már nincs majomagyunk?

A Genome Research februári száma szerint a titkot az agyban kialakult idegsejt-kapcsolatok (szinapszis) rejtik.

Az élet első éveiben a embergyermekek környezetükből több információt képesek felvenni, mint a hozzánk fejlettségben legközelebb álló emberszabásúak. Ennek oka a szinaptikus fejlődés. Philipp Khaitovich és a Kínai Tudományos Akadémia, illetve a Max Planck Intézet evolúcióbiológusai arra keresték a választ, génszinten miként szabályozódik az emberi, a csimpánz és a makákók agyának fejlődése. A kutatók a homloklebenyre, mely az elvont gondolatok, a tervezés, és a problémamegoldás helye, és a kisagyra fókuszáltak, mely a mozgás koordinációjában alapvető.

Megállapították, hogy a fiatal agy fejlődése során egyedülálló a szinapszisok kialakulásának készsége. A szinaptogenezisnek nevezett folyamat fekteti le a tanulás, a memória, az asszociációs készség biológiai alapjait, illetve a zavaró jelek kiszűrését. Az emberi agyban az élet első öt évében viszonylag egyenletes a szinaptogenezis, míg csimpánzoknál és makákóknál ez túlnyomóan az első évre tehető. Fontos megjegyezni, hogy ez a különbség csupán a homloklebeny esetén áll fenn, a kisagyban nem tapasztalható.

Ily módon az emberi agy sokáig képlékeny marad, fogékony a környezeti ingerekre. A felfedezés gyakorlatilag tekinthető az emberi gondolkodás evolúciójának.