Kevesebb vér kell csípőműtétek után

A kevesebb többet érhet, ha a műtét utáni vérátömlesztésről van szó. Egy új, több mint 2000 embert vizsgáló kutatás kimutatta, hogy ezek a transzfúziók nem gyorsítják meg a gyógyulást és nem csökkentik a halálozás kockázatát.

Az Egyesült Államokban évente több mint 15 millió egységnyi vért használnak fel, gyakran műtét után lábadozó idősek esetén. Sok orvos azonban a kevesebb vér átömlesztése mellett döntött, de eddig nem lehetett tudni, hogy ez a gyakorlat biztonságos e, és ha igen, milyen esetekben. A New England Journal of Medicine című folyóirat online kiadásában megjelent cikk segíthet újraformálni a műtéten átesett betegek esetében alkalmazott tranzfúziós eljárásokat.

A betegek egy részét a „liberális tranzfúziós” csoportba osztották. Csak akkor kaptak vért, ha a hemoglobinszintjük 10 gramm/deciliter alá süllyedt. A „megszorított transzfúziós” csoport tagjainál viszont csak akkor hajtották végre a beavatkozást, ha a hemoglobinszint már nem érte el a 8 gramm/decilitert sem. Azonban ez utóbbi csoport is megkapta a szükséges kezelést, ha a tünetek vérveszteségre utaltak (mellkasi fájdalom, szívelégtelenség, mással nem magyarázható szapora pulzus). 40 százalékuknál kellett ilyen módon beavatkozni.

A hemoglobin a vörösvérsejtek legfőbb alkotóeleme. Feladata, hogy az oxigént szállítsa a szervezetben. Szintje magasabb kell, hogy legyen 12-13 gramm/deciliternél. Ha műtétet követően lecsökken a szintje, arra utal, hogy a beteg sok vért veszített. Sok sebész ennek alapján rendeli el a vérátömlesztést.

A műtétet követő 30-60 napon nem láttak eltérést a járásképesség, a halálozási arány és a szívinfarktus tekintetében a két csoport tagjai között. A „liberális” módszerrel kezelt betegek közel háromszor annyi vért kaptak, mint a többiek. A résztvevők között csak idősek szerepeltek, a kórelőzményben szívbetegséggel és más kockázati tényezőkkel.

"Az eredmények „újabb bizonyítékkal járulnak hozzá ahhoz, hogy csökkentsük a műtétek után adott vér mennyiségét.” - foglalta össze a cikk szerzője, Dr. Jeffrey Carson, a Robert Wood Johnson Orvosi Egyetem professzora. „Ha nem mutatható ki, hogy a több vér előnyösebb a kockázatnak kitett réteg körében, akkor valószínűleg a kisebb kockázatú csoport tagjai sem profitálnak belőle.” Azt azonban hozzátette, nem biztos, hogy mindenkire érvényes a felfedezés. Például azokra, akiket szívinfarktus miatt kell műteni. "Jobb az, ha kevesebbet adunk, ha kimutatható, hogy a többel sem járnak jobban.” - érvelt. „Minél többet adunk, az annál több költséggel jár. Ráadásul az év bizonyos szakaszaiban a vérkészletek is elfogynak.”

Dr. Tad Mabry, a Mayo Klinika ortopéd sebésze szerint sok kollégája várta már nagyon, hogy egy ilyen kutatás napvilágot lásson. "A korlátozások bevezetésével aggódni kezdtünk, hogy a transzfúzió visszaszorításával esetleg kárt okozunk. Úgy tűnik azonban, hogy senkinek sem esik baja, ha a protokoll átalakul.” Azért még semmit sem véstek kőbe. „A kutatás mondanivalója, hogy a szívinfarktusra hajlamos, de nem vérszegény beteg esetében nincs értelme vért adni. Semmilyen kockázata nincs, ha várunk vele, míg a hemoglobin szintje 8 g/dl alá esik.”