Olasz kutatók 436 vesebeteg, dialízisben nem részesülő pácienst vizsgáltak ezzel a módszerrel. Mindannyiukra egy olyan szerkezetet erősítettek, amely napközben 15, éjjel 30 percenként mérte a vérnyomásukat. Úgy tapasztalták, hogy ebben az esetben a betegeket megkímléték az orvosi rendelőben átélt idegeskedéstől, amely köztudottan növeli a mért értékeket. Főleg az éjjeli mérés bizonyult megbízhatónak, mivel ebben az esetben az illető nyugodt, és nem éri semmilyen stresszhatás.
A vizsgálat több mint négy éve alatt 86 beteg esetében súlyosbodott a vesebaj, amely 69 esetben vezetett halálhoz. Ezen kívül 63 ember szenvedett el nem halálos, és 52 végzetesnek bizonyuló szív- és érrendszeri problémát. Ez utóbbi főleg azokat fenyegette, akik vérnyomásának felső értéke nappal legalább 135, éjjel 124 volt, és az alsó érték is magasnak mutatkozott. Ezeket a számokat lehetetlen lett volna az egész napos megfigyelés nélkül megállapítani. A rendelőben mért vérnyomás és a szív-és érrendszeri megbetegedések között azonban nem találtak ilyen összefüggést. A tanulmány az Archives of Internal Medicine című folyóirat júniusi számában jelent meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.