COPD-s megbetegedések a dohányzás miatt

Május 31-én a Nemdohányzó Világnap keretében világszerte a dohányzás káros hatásaira hívják fel a figyelmet, amely számos betegség, köztük a COPD hátterében áll.

A dohányosok kockázata, hogy meghalnak ebben a ma már egyre közismertebb idült légúti betegségben, közel 13-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké. A COPD a környezetből a légutakba kerülő gázok és szennyező részecskék - legtöbb esetben a dohányfüst - hatására jön létre. Ez a krónikus gyulladásos betegség elsősorban a kishörgőket és a tüdő léghólyagocskákat támadja, amelynek eredményeként a légutak beszűkülnek, így a beteg kevesebb oxigénhez jut, fulladni kezd.

Eleinte ezek a tünetek csak nagyobb fizikai megterhelés alkalmával jelentkeznek, de a betegség progressziója során ez a helyzet állandósulhat. A tünetek közé tartozik még a köhögés, a légszomj, a nehézlégzés és a jelentős mennyiségű és rendszeres köpetürítés. Ezek nagymértékben kihatnak a beteg életminőségére, legsúlyosabb formájukban még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozva őket.

Az Egészségügyi Világszervezett adatai szerint a COPD betegek száma világszerte 210 millióra tehető, s évente közel 3 millió ember hal meg ennek a betegségnek köszönhetően. Ma Magyarországon a tüdőgondozókban több mint 140.000 COPD-s beteget tartanak számon, viszont ez a szám a szakértők szerint felderítetlen esetekkel együtt közel félmillióra is rúghat.

A COPD diagnózis megerősítése légzésfunkciós vizsgálattal történik, azonban az esetek többsége sokáig felderítetlen marad, mert a betegség csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat. Idővel a COPD akut fellángolásainak következtében a betegség súlyosbodik, a légzésfunkció romlik, s a tüdő állománya roncsolódik.

Az elmúlt évek során számos COPD vizsgálatot folytattak, amelyek megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a aktuálisan dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak, s ez a kockázat dózisfüggő - a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával. Éppen ezért fontos a dohányzás mielőbbi elhagyása, amelynek eredményeként a légzésfunkció vesztésének üteme mérsékelhető.

Napjainkban szerencsére léteznek már olyan modern terápiák, amelyek a tüdőfunkció jelentős és tartós javulását eredményezik akár 4 éven át. Amennyiben időben felismerik a COPD-t, ezek a hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség első fellángolását. A kezelés napi egyszeri használat mellett jótékony hatással van a COPD klinikai lefolyására, és javítja a betegek életminőségét. Ez az újfajta terápia a COPD egyik fő visszafordítható mechanizmusát, a kolinerg hörgő-összehúzódást célozza meg. Eredményeként a betegek könnyebben lélegeznek, mert megnyílnak a beszűkült légutak, és 24 órán át nyitva is maradnak.