A Keele Egyetem kutatói arra kérték a résztvevőket, hogy sorolják fel azt az öt szót, amit általában mondanak, ha mondjuk ráütnek kalapáccsal az ujjukra. Az elsőként megjelölt szót kellett használniuk a feladat végrehajtása során. Öt hétköznapi szót is kértek tőlük, mellyel például egy asztal jellemzőit lehet leírni. Kinyitott tenyérrel kellett belenyúlniuk egy tál hideg vízbe, majd - folyamatos káromkodás közben - ott tartani, amíg csak bírták.
A pulzusukat megmérték a vízbe nyúlás előtt és után is. Mikor már nem bírták tovább a kellemetlenséget, megkérték őket, hogy jelöljék meg a tapasztalt fájdalom mértékét. A kutatók meglepődtek. Azt gondolták, a csúnya szavak használatától csak még hidegebbnek fogják érezni a vizet, mert csökken a fájdalomtűrő képesség, illetve erősebben érzékelik azt. „Valójában ennek pont az ellenkezője történt."
"Az emberek jelentősen tovább viselték a közepesen vagy erősen fájdalmas ingert, ha obszcén szavakat használhattak.” - írta a Neuroreport című folyóiratban a kutatócsoport, melyet Richard Stephens pszichológus vezetett. A résztvevők káromkodást követő szívfrekvenciájának növekedéséből a pszichológusok arra következtettek, hogy aktiválódott a küzdj-vagy-menekülj válasz, valószínűleg attól, hogy a csúnya szavak használata felerősíti az agressziót. Érdekes módon, a nők kisebb fájdalomról számoltak be, miután szitkozódtak egy nagyot.
Vicces, de „a túlzásokra hajlamos férfiaknál nem nőtt a fájdalom-tolerancia mértéke”. A britek így fejezték ki finoman azt, hogy némelyik fiú igazi kis nebántsvirág. Nos, ezek után mindenki kipróbálhatja, hogy egy szaftos átkozódás mennyire enyhíti a beütött lábujj fájdalmát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.