Hogyan működnek a rák elleni védőoltások?

Bár nem minden típusa ellen van védőoltás, a rákos megbetegedések egy része elkerülhető egy egyszerű injekcióval. Hogyan működnek ezek az oltások?

A rákos megbetegedésekkel kapcsolatos egyik legfőbb alapelv, hogy igyekezzünk minimálisra csökkenteni azokat a rizikófaktorokat, amelyek fokozzák a daganat kialakulásának esélyét. Igen ám, de mi a helyzet azokkal a rákos elváltozásokkal, amelyek nem valamilyen külső hatásra, vagy nem elkerülhető külső hatásra jelennek meg? Számos abnormális sejtburjánzás okát ráadásul a mai napig nem tudták még a kutatók kideríteni, akkor hogyan lehetne megelőzni?

A válasz nagyon összetett. Az ismeretlen kialakulású rákos daganatok ellen valóban kevés eséllyel lehet megelőző módon védekezni, az ilyen típusú rák ellen továbbra is csak a gyógykezelés adott, amikor már kialakult a betegség. A tüdő- és gégerák ellen is sokat tehetünk, ha nem dohányzunk és nem tartózkodunk rendszeresen füstös helyen. De vannak olyan tumorok, amelyeket például vírusok okoznak - ezek ellen rendkívül hatékony védelmet jelentenek a védőoltások.

Elsősorban a méhnyakrák és néhány, a májat megtámadó rákfajta ellen léteznek ma már széles körben bevethető vakcinák, előbbit a humán papilloma vírus (HPV), utóbbit pedig a hepatitis-B vírus okozza. Ezen kívül bizonyos bakteriális fertőzések ellen is védekezhetünk, amelyek szintén rákos daganat kialakulásához vezethetnek, mint például a gyomorrák okozója vagy a helicobaktérium.

A kutatók további védőoltásokon is dolgoznak, amelyek mind azon alapulnak, hogy a rák könnyebben támadja meg a legyengült immunrendszerű embert, ezért elsősorban ezt kell megerősíteni úgy, hogy a természetes védelmi rendszerünk le tudja győzni az abnormális fejlődésnek induló sejteket. Bár védőoltást még nem, de terápiás kezelésre használatos vakcinát már bevetettek egyes, a fentiektől eltérő rákfajták esetében, és az eredmények biztatóak (E. Giarelli, 2007).

A vírusok és baktériumok okozta fertőzések ellen bevetett védőoltások mechanizmusa lényegében nem tér el az egyéb fertőzések megelőzésétől, a szervezetet a támadáshoz nagyon hasonló anyaggal védekezésre késztetik, így amikor ténylegesen fertőzés ér, akkor az immunrendszerünk megfelelő módon reagál arra. Az egyéb rákfajták ellen az oltással azt igyekeznek elérni, hogy a védelmi rendszer fő elemeit, a fehérjéket serkentsék, amelyek ezáltal felismerik az abnormális jelleget, amit a rákos sejtek igyekeznek „eltitkolni”, majd hatékony támadást indíthatnak ellenük

A tervek szerint ezek az oltások a kísérleti stádiumon túljutva hatásos eszközei lehetnek a rákon már átesett betegek megvédésének is, kisebb eséllyel fog kiújulni a tumor, mint az ilyen kezelésben nem részesülő betegeknél.

A vírusok okozta megbetegedést a legnehezebb kivédeni, mert ezek a kórokozók rendkívül gyorsan reagálnak az ellenszerekre és minden egyes mutációra újabb és újabb vakcinát kell létrehozni, ám a nem-vírusos rákokkal kapcsolatban ígéretesek az eredmények, ez pedig új reményt ad a kockázati csoportba tartozó embereknek.