A COPD-t a légutak krónikus gyulladása jellemzi, amely az esetek mintegy 90%-ában egykori vagy jelenlegi dohányosok körében alakul ki
A krónikus légúti gyulladás következtében a hörgők izomzata összehúzódik, a nyálkahártya megduzzad és nagy mennyiségű, tapadós váladékot termel. Ezek a folyamatok a hörgők obstrukciójához, azaz beszűköléséhez vezetnek. Innen származik a COPD (chronic obstructive pulmonary disease) teljes neve: krónikus obstruktív tüdőbetegség.
A COPD-s gyulladás a légzésfunkció egyre gyorsuló romlását idézi elő, olyan, mintha az általában aktív, ritkábban passzív dohányos tüdeje sokkal gyorsabban öregedne a szokásosnál.
Eddigi ismereteink szerint adohányzás abbahagyása volt az egyetlen olyan módszer, amellyel legalább lassítani lehetett a légzésfunkció és a beteg állapotának folyamatos és sajnos egyre gyorsuló rosszabbodását.
Az UPLIFT-vizsgálatban közel 6000 COPD-s beteg állapotát követték nyomon négy éven keresztül a világ 37 országának 470 kutatóhelyén. A betegek a szokásos kezelésük mellett vagy antikolinerg hatású inhalációs készítményt, vagy placebót kaptak. A vizsgálat 4 éve alatt a gyógyszert használó betegek légzésfunkciója mindvégig jelentősen jobb volt, mint a placebót kapó betegeké.
A jelentőségét illetően mérföldkőnek tekintett UPLIFT-vizsgálat utólagos elemzése során számos új részletet ismertek meg a kutatók a COPD kezelését és lefolyását illetően. Ezek közül talán a legfontosabb (a dohányzás megelőzése, illetve minél gyorsabb abbahagyásán kívül), hogy a COPD korai felismerése és az időben elkezdett antikolinerg kezelés képes jelentősen lassítani a beteg állapotának egyre gyorsuló romlását, a COPD progresszióját.
Az 50 évesnél fiatalabb korban elkezdett antikolinerg kezelés 34%-kal lassította a légzésfunkció romlását a placebóhoz képest.
Az 50 éves kor alatti COPD-s betegeknél az antikolinerg szer naponta történő belégzése 27%-kal csökkentette a hirtelen állapotromlások, az exacerbációk gyakoriságát is.
Az UPLIFT-vizsgálat legújabb eredményei megerősítik, hogy mindazoknál a jelenlegi vagy egykori dohányosoknál, akik elmúltak 40 évesek, és legalább 10 éven át dohányoztak, érdemes elvégezni egy légzésfunkciós szűrővizsgálatot. A légzésfunkció meghatározása különösen abban az esetben indokolt, ha a dohányos a szokásosnál többet köhög vagy gyorsabban elfárad, könnyebben elfogy a levegője, mint amit korábban megszokott.
Maga a légzésfunkciós vizsgálat egy gyors és fájdalmatlan mérés, és általában ez elegendő is a betegség diagnózisának felállításához.
A COPD-s kezelés része adohányzásról leszokástámogatása, illetve a beteg állapotának megfelelő, általában inhalációs kezelés megkezdése. A légzésfunkciós mérést és a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítását, illetve megtanítását a tüdőgyógyászati szakrendeléseken dolgozó kollégák végzik.
A COPD tehát a jelenlegi ismereteink szerint egy gyógyíthatatlan betegség, amely könnyen megelőzhető a cigarettafüst kerülésével, a kezelésében pedig akkor van reményünk a legjobb eredmények elérésére, ha a dohányzásról való leszokás mellett időben megkapja a beteg a számára szükséges kezelést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.