Több vizsgálat bizonyította, hogy a COPD-s beteg hirtelen bekövetkező állapotrosszabbodásának hátterében gyakran különböző vírusok által okozott fertőzések állnak.

Az Európai Tüdőgyógyász Társaság (ERS) idei bécsi kongresszusán számoltak a következők derültek ki.

A genfi egyetemi klinika kutatói megvizsgálták, hogy a 2007. júniusa és 2008. decembere közötti időszakban állapotrosszabbodás miatt ellátott 86 COPD-beteg esetében milyen gyakoriak voltak a vírusfertőzések. A heveny állapotrosszabbodások több mint felében (44 fő) tudtak kimutatni valamilyen aktuális vírusfertőzést. A leggyakoribb virális kórokozó a picornavírus (22 fő) volt, ezt követték a korona (8 fő), metapneumo (7 fő), az RSV (3 fő), az influenza A/B (2 fő)és a parainfluenza (2 fő) vírusok.

Az exacerbáció (állapotrosszabbodás) során mért prokacitonin és C-reaktív fehérje (CRP) szintek nem különböztek a vírusfertőzéssel vagy anélkül járó megbetegedésekben, kivéve a felső légúti tünetekkel kísért esetekben, amelyekben gyakoribb volt a vírusfertőzés. 8000 ?Mivel a vírusok jelenlétét a stabil állapotú betegeknél ritkábban, a rosszabb állapotú pácienseknél pedig gyakrabban tudtuk kimutatni, valószínű, hogy a vírusfertőzés fontos szerepet játszik a légúti gyulladás fellángolásában és a hirtelen állapotrosszabbodásban COPD-s betegeknél.? ? mondta Omar Kherad, a svájci klinika orvosa.

?Antibiotikumot elsősorban akkor írunk fel ezeknek a betegeknek, ha a bakteriális fertőzés nyilvánvaló jeleit látjuk, mint például a bőséges, gennyes köpet megjelenése, vagy ha a prokalcitonin szintje erre utal. A vírusfertőzéseket semmilyen nem specifikus klinikai jel, illetve laborparaméter nem jelezte biztosan, erre egyedül a vírusok specifikus kimutatására szolgáló tesztek voltak alkalmasak.? ? folytatta dr. Omar Kherad.

Egy másik, ugyancsak az ERS Kongresszuson bemutatott görög vizsgálat szerint a COPD exacerbációja miatt kórházi kezelésre szoruló betegek 86%-ánál tudtak kimutatni valamilyen akut vírusfertőzést, amelyek közül a leggyakoribb kórokozó az RSV volt (38%), ezt követték a rhinovírusok (11%) és a parainfluenzavírusok (10%).

A COPD akut exacerbációja a beteg életminőségét és légzésfunkcióját alapvetően befolyásoló állapot

A hirtelen állapotrosszabbodás súlyos, akár életveszélyes nehézlégzéssel járhat, különösen a jelentősen beszűkült tartalékokkal rendelkező, III-IV. stádiumban lévő betegek esetében. Az egyébként is legyengült szervezet, a gyakran beteg szív nehezen viseli el a fertőzések, az erős köhögéses rohamok és az oxigénhiány által okozott terhelést, és könnyen légzési elégtelenség, egy életveszélyes állapot alakulhat ki.A dohányzás, amelyről a nikotinfüggő beteg gyakran még a legsúlyosabb állapotromlás esetén sem képes lemondani, tovább fokozza a hörgő nyálkahártya gyulladását, és bénítja a hörgők tisztulásában, a köpetürítésben kiemelkedő szerepet játszó csillószőrök működését.

Szinte törvényszerű, hogy a gyulladás miatt nagy mennyiségben szaporodó hörgőváladékban a vírusok után megjelennek a baktériumok is, és a korábban világos köpet gennyessé, sárgás-zöldessé válik, és még nagyobb mennyiségben fog termelődni, amely tovább rontja a beteg állapotát: fokozza a köhögést, a nehézlégzést, és könnyen légzési elégtelenséghez vezet.

A mai magyar gyakorlatban COPD-s beteg hirtelen állapotromlása (akut exacerbációja) esetén szinte minden alkalommal adunk a betegnek valamilyen antibiotikumot és gyulladáscsökkentő ( szteroid) gyógyszert. A láz nem kötelező tünete a vírus-, illetve a bakteriális fertőzéseknek. Gyakrabban fullad, többet köhög, a köpetének a mennyisége megnő és/vagy a színe megváltozik.

Fontos, hogy a COPD-s beteg forduljon orvoshoz, ha panaszai hirtelen súlyosabbá válnak, és kerülje a cigarettafüstöt.

Vírusok rontják a COPD-s beteg állapotát