Összefüggés a gének és az allergia között

Egy bizonyos gén (a filaggrin) defektusai összefüggésbe hozhatók az olyan allergiás rendellenességek kialakulásának fokozott kockázatával, mint például az ekcéma, a rinitisz és az asztma.

Az allergiás megbetegedések gyakorisága az elmúlt évtizedekben megnőtt, és mára a fejlett országokban minden harmadik gyermeket érintik. A kutatók évek óta próbálják felderíteni azokat a géneket, amelyek hozzájárulnak az allergiás megbetegedések kialakulásához, de a közelmúltig nem sikerült jelentős összefüggést kimutatni, és nem derítettek fel valódi ?allergia gént? sem.

A nemrégiben megjelent beszámolók azonban kitartóan bizonygatták, hogy a filaggrin gén erőteljes hatást fejt ki a környezettel szemben védő hatékony bőrgát fenntartásában. Az Edinburgh Egyetem kutatói Aziz Sheikh 24 tanulmány eredményeit vették górcső alá, hogy megállapítsák, a filaggrin gén mutációi fokozzák-e az allergiás szenzitizáció és az allergiás rendellenességek kialakulásának kockázatát. Az elfogultság minimalizálása érdekében a tanulmányok minőségi eltérését is számításba vették.

Az eredményekből az derült ki, hogy a filaggrin gén mutációi jelentősen megnövelik az allergiás szenzitizáció, az atópiás ekcéma, az allergiás rinitisz és az asztma kialakulásának kockázatát az ekcémában szenvedő emberek esetében. A filaggrin gén mutációi és az atópiás ekcéma közötti összefüggés különösen erősnek mutatkozott. A filaggrin gén mutációi az atópiás ekcémában szenvedő betegek esetében az asztma kockázatát is megnövelte.

?Ezek az eredmények hathatós bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy legalább az allergiás rendellenességben szenvedők egy alcsoportjában a filaggrin gén defektusa lehet az alapvető hajlamosító tényező nemcsak az ekcéma kifejlődését illetően, hanem a kezdeti szenzitizációra s az allergiás megbetegedés előrehaladására vonatkozóan is? ? állítják a tanulmány szerzői. ?Eredményeink azt mutatják, hogy a filaggrin erőteljes biomarkerként szolgál az allergiás betegségek esetében.?További kutatásokat kell azonban végezni ahhoz, hogy kiderüljön, fel lehet-e használni a filaggrint a magas kockázatnak kitett személyek azonosítására. A bőrgát funkció helyreállítása a filaggrin-hiányos emberekben fiatalon segíthet megelőzni a szenzitizáció kialakulását, és megállíthatja az allergiás megbetegedés kifejlődését és előrehaladását.

A tanulmányt kísérő vezércikkben szingapúri szakértők (Hugo van Bever és munkatársai a Szingapúri Nemzeti Egyetemről) azt állítják, hogy a tanulmány fontos áttörést jelent ezen összetett rendellenesség genetikai alapjának megértésében. Az lesz a következő nagy feladat, hogy elkülönítsék az allergia különböző genotípusait, ami forradalmasíthatja a gyermekkori allergia megelőzését, diagnózisát és kezelését.