Titkok és érdekességek a Parlamentről, amik téged is meg fognak lepni

A Parlament építését 1885-ben kezdték meg Steindl Imre tervei alapján, és a munkálatok közel húsz éven át tartottak. Az épületet 1904-ben avatták fel, bár belső kialakítása és díszítése még ezt követően is folytatódott. A neogótikus és neoreneszánsz stílusjegyeket ötvöző Országház különlegessége, hogy tervezője a kész épületet már nem láthatta teljes pompájában: Steindl Imre látása a kivitelezés évei alatt fokozatosan megromlott, és nem sokkal a monumentális munka befejezése előtt, 1902. október 8-án elhunyt.

• A Parlament építészeti szimbolikája és rejtett jelentései
• A Szent Korona, a kupolacsarnok és a történelmi terek szerepe
• Háborús nyomok, technikai különlegességek, rekordok és kevésbé ismert történetek

Miért híres a budapesti Parlament? 

A Parlament kialakítását tudatos szimbolika hatja át. A központi kupola 96 méter magas, amely a honfoglalás évszámára, 896-ra utal. Ugyanez a szám jelenik meg a főlépcső 96 fokában is. Az épület egészében 365 torony található, amelyek az év napjait jelképezik. Ezek az elemek nem pusztán díszítő funkciót töltenek be, hanem a magyar államiság időbeliségét és folytonosságát fejezik ki.

Az Országház alapterülete mintegy 18 ezer négyzetméter, falai között 691 helyiség, 28 bejárat, 10 belső udvar és 29 lépcsőház található. Méreteit tekintve a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, és Budapest egyik legmagasabb pontja is egyben.

A Szent Korona és a történelmi terek

A kupolacsarnokban 2000 óta a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona kapott helyet. Az első ezredfordulóra datálható koronázási jelvény több mint ötven uralkodó fejét érintette, és folyamatos őrzés alatt áll. Aranyból készült, zománcképekkel, gyöngyökkel és féldrágakövekkel díszített műtárgy, amely Európában is ritkaságnak számít.

Az épület egykori felsőháza, a Főrendiházi ülésterem ma már nem törvényhozási funkciót lát el, hanem konferenciák és rendezvények helyszíne. Az Országgyűlés üléseit napjainkban az alsóházi teremben tartják.

Technikai megoldások és háborús nyomok

A Parlament már megépítésekor korszerű technikai megoldásokat alkalmazott. Fűtését – hogy ne kelljen kéményeket építeni az épületre – kezdetben külső kazán biztosította, a hűtést pedig évtizedeken át jégtömbökkel oldották meg az alagsori terekben. A modern légkondicionálás csak a XX. század végén vált általánossá az épületben.

A falakon sokáig láthatók voltak a világháborúk és az 1956-os forradalom lövedéknyomai. Bár a legtöbb sérülést azóta helyreállították, a Kossuth Lajos tér felőli oldalon néhány négyzetméteren ma is megfigyelhetők a háborús emlékek. Az Országház környezete szintén jelentős történelmi emlékhely: a téren álló emlékművek és szobrok a magyar történelem meghatározó alakjait és eseményeit idézik fel.

A Parlament kevésbé ismert történetei

Az Országház története persze nemcsak a reprezentatív terekben, hanem a ritkán látható helyiségekben is tovább él. A falakon ugyanis nemcsak a második világháború, vagy 1956 nyomai fedezhetők fel, hanem a XX. század más drámai eseményeié is: a későbbi miniszterelnök, Tisza István elleni merényletkísérlet (1912) során leadott lövések egyikének nyoma például ma is látható az épületben.

A trianoni döntést követően, az 1920-as évek elején a téli hónapokban több száz, elszakított területekről érkezett, gyakran árván maradt gyermek kapott ideiglenes szállást az üres termekben.

A második világháború idején a Parlament súlyos károkat szenvedett, mégis sikerült megmenteni számos pótolhatatlan művészeti értéket. A Róth Miksa által készített, festett üvegablakokat az ostrom kezdetén az alagsorban, koporsókba rejtve védték a pusztulástól. Ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az Országház belső díszítése ma is nagyrészt eredeti formájában legyen látható.

Az 1956-os forradalom idején az épület ismét a történelmi események középpontjába került: ekkor egy fiatal férfi felmászott a kupolához, hogy eltávolítsa a vörös csillagot. Ezek az epizódok kevésbé ismertek a nagyközönség előtt, mégis szerves részét képezik az Országház múltjának, amely 2023-ban a világ legjobb turistalátványossága lett.

Nézd meg a videót is a budapesti Parlamentről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: