

Rajongunk a kertekért, parkokért, legyenek azok önmagukban álló városi díszítőelemek, vagy kastélyokhoz, kúriákhoz tartozó zöldövezetek. Tavasszal, amikor nyílnak a gyümölcsfák virágai, nyáron, amikor a dús lombú fák árnyékot adnak, ősszel, amikor a természet ezernyi árnyalatban pompázik aranysárgától a rőtvörösig, bármikor szívesen látogatjuk őket. Ez alól természetesen a tél sem hiányozhat, pláne most, amikor vastag hótakaró borítja a szépen gondozott angolparkokat, vagy barokk kerteket. Cikkünkben Magyarország 5 legszebb havas kastélyparkját fedezzük fel.

Január eleje óta nem szűkölködünk a havazásban, még Budapestet is akkora hótakaró borította be, amekkorára évtizedek óta nem volt példa. Vidéken, ahol lassabb az élet, nyugodtabb a környezet, talán még tovább megmarad a hó, amely különösen festői képeket „alkot”, ha már eleve szép tájképi környezetre hullik.
Hópaplan alatt szunnyadó, formára nyírt bukszusok, didergő mészkő szobrok, dércsípte faágak, festői göcsörtökbe merevedő kopasz fák pózolnak a hófelhők háttere előtt. Másutt szikrázó napsütésben olvadoznak lassan a kerti pavilonokról lelógó jégcsapok.
Bebarangoltuk Magyarország legszebb kastélyparkjait, amelyek e csendes, néha napsütötte, máskor borongós téli időszakban is lenyűgöző képet nyújtanak. A gyűjtemény a teljesség igénye nélkül készült.
A Mátrában található klasszicista stílusú főúri rezidenciát – amely 1846-tól a Károlyi család tulajdonában állt – Ybl Miklós tervezte. Az épületegyüttest hatalmas erdőség, a 4872 katasztrális hold területű egykori Debrői birtok öleli körbe, ahol Károlyi Gyula vadászházat építtetett. Az erdőben Németországból betelepített muflonok és szarvasok éltek.

Az ország egyik legnagyobb kastélyát Keszthelyen találjuk, ahol 1745-ben épült a ma is látogatható barokk palota a Festetics család számára. Az épületet 42 hektáros park veszi körül, amelyben számos különleges fafajta, például kínai páfrányfenyők találhatók. A parkot számos kisebb kert – a hercegnői kamarakert, a hercegi park, illetve barokk stílusú előkert – egészítik ki, amelyek szintén elbűvölő képet nyújtanak télen is.

A tiszadobi Andrássy-kastély jelenleg 15 katasztrális hold területű kertje a második világháborút követően csökkent a mai méretére. A lenyűgöző előpark, amelyet formára nyírt bukszusok és tiszafák alkotnak, a kor ízlését tükrözte. A védett történelmi kertben – amelyet francia barokk és angolkert képében alakítottak ki – szép rózsalugasok, kocsányos tölgyek és tiszafák kaptak helyet, melyek ma is láthatók, ahogy az országban egyedülálló középkori liliom rajzolatú bukszus labirintus is.

Magyarország legnagyobb főúri rezidenciája a fertődi Esterházy-kastély, amelyhez hatalmas kastélypark tartozik. A parkot eredetileg francia szokás szerint mértani pontosságú barokk kertként építették ki, majd a XIX. században nagy részét angolparkká alakították. A parkban mocsárciprusok, tölgyesek, míg a szintén a birtokhoz tartozó sírdombon fenyők kaptak helyet. A fennmaradt 50 ezer négyzetméteres barokk kert ma is az ország egyik legkiemelkedőbb kertművészeti alkotása.

Kakukktojásként lóg ki a felsorolásból a budapesti Vajdahunyad vára, amely nem főúri rezidenciaként, hanem a millenniumi történelmi kiállítási épületként született meg a XIX. század végén, a Városligetben. A festői épületcsoportot tágas közpark veszi körül szobrokkal, terebélyes tóval, belső kertekkel, borostyánnal befuttatott kerengővel, ahol a fővárosiak télvíz idején is szívesen sétálnak, nem véletlenül.

Ilyen, amikor a versaillesi palota kertjeit borítja hó:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.