2560 kilométer futás a Kékkörön: Szarvas Mátyás extrém sportoló mesél

PUBLIKÁLÁS: 2024. október 22. 07:00

Szarvas Mátyás Szigligetről indult és a Balatonhoz érkezett: többször is teljesítette már az extrém kihívást a 2560 kilométeres Kékkörön.

Travelo

A szerző cikkei

Szarvas Mátyás, az extrém sportoló, akiről dokumentumfilm is készült Forrás: szarvasmatyas.hu

Szarvas Mátyás, az extrém sportoló a Kékkörön

A futás, a túrázás az élete

Szarvas Mátyás extrém sportoló mesélt lapunknak a futásról, a túrázásról, a Balatonról, a környezet védelméről és hazánk csodálatos tájairól. Heti több mint 250 kilométert is fut, küzd a Balaton és hazánk természeti értékeinek védelméért. Vallja, hogy a spontaneitás és az önmotiváció a kulcs, s hogy ki kell jelölni a céljainkat az életben és tenni azokért. Mert ha vannak céljaink, előre nézünk és az álmainkra koncentrálunk.

Filmet készítettek a sportolóról: Négy kék évtized a címe

Az emberfeletti teljesítményről filmet is készítettek, amely Magyarország lenyűgöző tájain kalauzol végig. Nyomon követhetjük Mátyás extrém vállalását, amellyel a környezet védelmére is felhívja a figyelmet. Az ötödik Országos Kékkör Futást 35 nap alatt teljesítette. Ezzel világcsúcsot állított fel. A rendkívüli kihívásról Major Gyula többszörös fesztiváldíjas filmrendező Négy kék évtized címmel készített dokumentumfilmet.

Interjú Szarvas Mátyással

– A Kékkör teljes hossza 2560 km, s te már többször körbe is futottad. Sokan teljesítik túrázva, de nem mindenki forgat róla filmet.

A film 1992-es felvételekkel kezdődik, egy olyan jelenettel, amelyben a velem túrázó gyerekek mesélnek arról, hogy mit jelentett számukra ez a hat nyár. Megható visszanézni ezeket a felvételeket. Négy évtized vonulatán át érkezünk meg a filmben a jelenbe, a Szent György-hegyre.

– Természetvédelmi célod is van a filmekkel?

A film üzenetének minél több emberhez el kell jutnia. A környezetvédelem sokakat hidegen hagy, de én hiszek a filmben és abban, hogy a küldetésünk célt ér. A bolygó előbb-utóbb önmagától is bedől, de sajnos az emberi tevékenység elképesztő mértékben gyorsítja ezt a folyamatot.

A mi feladatunk, hogy a magunk módján és eszközeinkkel lassítsuk mindezt.

– Mi motivál?

A spontaneitás és az önmotiváció a kulcs. Ha nem tudsz önmagad számára, legbelül inspirációt találni, ha nem tudod kijelölni a céljaidat, nem fog menni. Nézd meg, hogyan rajzolják le az evolúciót: görnyedt hátú majomból felegyenesedik az ember, s aztán idős korára megint görnyedt hátúvá válik és a földet nézi.

– Hogyan kapcsolódik ez a céljaidhoz?

Idős korban az emberek elveszítik a késztetést. Ha van célod, előre nézel és arra koncentrálsz, azt figyeled. Ha nincs célod, a földet bámulod. Ez végtelenül árulkodó jel.

– Hogyan lépett be az életedbe a sport?

A harmincas éveim közepén kezdtem hosszúkat futni, ekkor vált szenvedéllyé ez a sport.

– Rengeteg magyart mély érzelmek kötnek a Balatonhoz, s gyakran álmodnak a balatoni nyárról. Te jelenleg Vonyarcvashegyen élsz.

Álmodni vele – minden így kezdődik. Az álmainkkal. A mai világ gyorsan kiöli az emberekből azt, hogy merjenek álmodni. Belőlem nem sikerült.

– Mit jelent számodra a balatoniságod?

Extrém sportoló vagyok, így számomra teljesen normális, hogy egy-két óra alvást követően felkelek és indulok is futni. Mindegy, hogy este, éjszaka, hajnal vagy kora reggel, mert a balatoni hangok és illatok minden órában és napszakban mások. Fantasztikus ajándék, hogy ezt átélhetem. A Balaton gyógyít.

– Idézd fel azt az időszakot, amikor elkezdtél túrázni.

1986-ban már túráztam a tanítványaimmal. Hat nyár alatt végigmentünk az Országos Kéktúra 1100 kilométerén. Az utolsó nyáron, 1992-ben csatlakozott hozzám – és azóta is kísér – többszörös fesztiváldíjas filmrendező barátom, Major Gyula. A Kékkör 40.000 méter szintkülönbségű, 2560 km hosszú és három nagy tájegységen át húzódik. Magyarország büszke lehet arra, hogy nálunk van Európa leghosszabb, összefüggő túraútvonala.

– Mi a legnehezebb és a legszebb a balatoni futásban?

A szintkülönbségek a Badacsonyban. De látványos a táj – különösen a tanúhegyek környékén – és ez leköti az ember figyelmét, feltölti a lelket és nem szenvedésként éled meg a futást.

– Mennyit futsz heti szinten?

180-250 kilométer

– Van praktikus tanácsod a futók és a Kékkör-túrázók számára?

A logisztika kulcskérdés, mert a hosszútávfutók legnagyobb gondja a regenerálódás és az étkezés. Vannak olyan szakaszok, amelyek ebből a szempontból nehezen tervezhetőek. Érdemes előre átgondolni, hogy hol tudunk pihenni. De ugyanez vonatkozik a túrázásra is.

– Milyen volt a 2024-es éved?

Tavasszal elindítottuk a Kontinenseink csodái nemzetközi extrém vállalkozás-sorozatot, mely három kontinens 11 országát érinti. A világ 17 legszebb túraútvonalát mutatjuk be futva, három komoly hegycsúcs megmászásával – mindezekről film is készül – hangsúlyozva, hogy ezeket a csodálatos tájakat rövid időn belül elveszítjük, ha nem vigyázunk a természetre.

Íme egy beszélgetés az ultrafutóval: