Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban 509 kilométer hosszan, 17 lovasturisztikai megállóponttal, 799 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.
Az 1960-as évektől a '80-as évek közepéig Magyarország Európában vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban. A rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovas túraútvonal jöjjön létre, de a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat, mondta el Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke az aktív lovasturisztikai hálózat létrehozásáért folytatott program hétfői verőcei zárórendezvényén, írja az MTI.
A Kincsem - Nemzeti Lovas Program egy olyan hálózat létrehozásán dolgozik, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel, a megállópontokon meg tudnak állni, el tudják helyezni a lovakat.
Az 509 kilométeres közép-magyarországi lovasútvonal - "budapesti lovas körgyűrű" - az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovasútvonal hálózatához kapcsolódik. A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovasturisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok - hívta fel a figyelmet.
Az MLTE elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nem tilos, írja az MTI.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.