Nem mindennapi megoldással kísérletezik a terézvárosi önkormányzat a galambok távol tartására a Nyugati téren. Egy solymászt és a vadászmadarait veti be. A projekt jelenleg kísérleti fázisban van, de ha az ötlet beválik, akkor Fuszonecker Gergő, valamint Sosó, a négyéves szirti sas és Törpi, az ötéves Harris-héja egy éven át, hetente kétszer-háromszor fogják űzni a galambokat a térről.
A módszer lényege, hogy amikor Sosó, a szirti sasnak széttárja a szárnyait gazdája karján ülve, a galambok riadót fújva pillanatok alatt eltűnnek a környékről. Egy rövid időre. De aztán kezdenek visszaszivárogni, házak homlokzataira, magasemeleti ablakpárkányokra. Ekkor lép akcióba Törpi, Gergő másik madara, a Harris-héja, hogy a tér felett repkedve minél feljebb szorítsa a galambokat és ne engedje őket visszaszivárogni a földre és az alacsonyabban lévő korlátokra.
Ha ez megvan, akkor jöhet a harmadik lépés, a Skála és az Eiffel téri irodaház tetejére, teraszára kihelyezett csapdák bevetése. Ha a földön nem találnak élelmet, a héja jelenléte miatt pedig nem mernek 4-5 méter alá szállni, 2-3 hét alatt észre fogják venni a kukoricával teleszórt ketreceket, onnan pedig már nincs kiút.
Az így összefogdosott madarakat a solymász elszállítja majd a Nyugati térről. Fuszonecker Gergő azt reméli, hogy egy hónap után már lesznek érdemi fogások, de a látványos eredmény elérésére ennél jóval több időre, nagyjából egy évre van szükség. Mivel a vadmadarak nem gyilkolják halomra a galambokat, csupán a jelenlétükkel megfélemlítik őket, hosszú hónapokra van szükség, hogy a galambok – hozzászokva az új helyzethez – maguktól akarjanak távol maradni a környéktől vagy besétálni a ketrecekbe, írja az önkormányzat honlapja.
Címlapkép forrása: terezvaros.hu
