Tikkasztó alföldi nyarat és Dráva menti szarvasbőgést is hallgathat a nappaliban

Mennyire ismeri az Önt körülvevő természet hangjait? A kétszázéves magyar fák susogását, a rejtőzködő madarak énekét, hazai folyóink csobogását vagy akár a Dráva menti szarvasok bőgését?
A Csendülő - Hallható Természetvédelem című Spotify albumban a nappalijából hallgathat bele ezekbe a hangokba. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös munkájának gyümölcse a természetvédelmi civil szervezet megalakulásának 30. évfordulója alkalmából készült, és a civil szervezet eddigi munkájának jelentős állomásaira kalauzolja el a hallgatókat, írja a WWF egy a szerkesztőségünkbe juttatott közleményben.

Legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, klímaalkalmazkodásról, a különleges természeti környezet megóvásáról vagy a nagyragadozókkal való együttélés elősegítéséről, az egyes helyszínek hangjain keresztül ismerhetjük meg ezeket az értékes területeket.

Az albumot hallgatva élvezhetjük többek között a püspökszilágyi patak csobogását, miközben a tavaszi vihar során a klímaalkalmazkodást segítő, telepített rönkgát felfogja a villámárvizet, részesei lehetünk az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén, a Lankóci-erdőben élő szarvasok bőgésének, és hallhatjuk a két alkalommal is sikeresen megóvott, háborítatlan Csarna-völgy erdejének élővilágát is. De azt is megismerhetjük, hogy milyen Tiszatarjánban a tikkasztó alföldi nyár hangja, vagy hogyan zajlik az élet a 2013-ban helyreállított vízi paradicsomban, a Szabadság-szigeten.

Hogy a legautentikusabb hangokat rögzítsék, a felvételt készítő csapat nem riadt vissza semmitől: indultak hajnalban madáréneket felvenni, vadkempingeztek dermesztő hidegben a Bükkben, menekültek szúnyogok elől és egészen közelről tapasztalhatták meg a szarvasbőgés varázsát is.

"A környezeti nevelésben fontosnak tartunk minél több érzékszervet bevonni egy-egy tanulási folyamatba, hiszen ezáltal válik komplex élménnyé a megismerés. Ez a tapasztalat sokkal maradandóbb, a megszerzett ismeretek később is könnyebben előhívhatók, és ami a legfontosabb, hogy az élményalapú tanulásban részt vevők erősebb kötődést mutatnak a téma felé, ami a természetvédelem esetén egyáltalán nem elhanyagolható szempont"- mondta Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője.

Mint hozzátette, "a fülünk mégis egy olyan érzékszerv volt eddig, amit talán a legnehezebb volt bevonni ezekbe a folyamatokba. A Csendülő segítségével új alapokra tudjuk helyezni ezt a viszonyt, és bízunk benne, hogy a kellemes, megnyugtató hangok arra ösztönzik majd a hallgatót, hogy megőrizze ezeket a páratlan élőhelyeket a jövő generációk számára is."