Elárulta a hó a börzsönyi farkast

PUBLIKÁLÁS: 2021. december 06. 06:33

Korábban már írtunk arról, hogy a Börzsönyben a hiúzok mellett időről-időre néhány kóborló farkas is felbukkan. E nagyragadozók nyomainak megfigyelésére a tél a legmegfelelőbb időszak, a friss hóban időnként akár a turistaösvények mentén is találkozhatunk a hegység táplálékláncának csúcsán elhelyezkedő állatok nyomaival.

Farkas - illusztráció Forrás: colfelly/28 images/pixabay

Pontosan ez történt a héten a Magas-Börzsönyben is, ahol bár csak vékony hóréteg fedte be a tájat és csupán rövid időre, ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy egy rejtőzködő lakó óvatlan nyomaira bukkanjon az Ipolyerdő munkatársa. A felfedezést a szervezet a Facebook-oldalán osztotta meg.

A közönséges farkas vagy európai szürkefarkas egykor Európa-szerte elterjedt, ma már csak szigetszerű populációi találhatók meg a kontinens északi részén és a hegyvidékeken. Bár a Kárpátokban elterjedt, a mai Magyarország területéről az intenzív vadászat következtében csaknem kipusztult. Állománya a II. világháború végére nagyon lecsökkent, majd később el is tűnt. A 80-as években ismét megjelentek farkasok az Északi-középhegységben, elsősorban a Zempléni-hegységben és az Aggteleki karsztnál, ahol azóta is jelen van néhány család. Napjainkban is rendkívül ritka, fokozottan védett faj - derül ki a Wikipédia szócikkéből.

Hazánkban ritkán látott vendég a farkas - illusztráció Forrás: StrormmillaGirl/Pixabay

A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.

A farkasnyom felismerése

Mint korábban a Duna-Ipoly Nemzeti Park összefoglalójából megtudtuk, a farkas nyomai leginkább egy nagyobb kutyáéra emlékeztetnek, azonban szakértő szemek számára egyértelműen megállapítható a különbség. A farkas lábnyomai valamivel nagyobbak, elnyújtottabbak és hosszúkásabbak, mint a kutyáké. A kifejlett farkas mancsnyomainak hossza 10-13 centi, szélessége 7-9 centi között változik.


A nyomok vonala, úgynevezett csapa „zsinórozik", azaz a mancsnyomok egy határozott vonal mentén helyezkednek el, határozottan egy irányba tartanak és céltudatosabbaknak tűnnek. A kutya nyomai ennél szertelenebbek, gyakran kóborolnak, megfordulnak, illetve sosem távolodnak el jelentősen a turistautaktól, ahol a gazdájuk sétál. Emellett a farkas nyomaiban a felső két ujjpárna és talppárna között jellegzetes X forma figyelhető meg, a mancsnyomok szimmetrikusak.

Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. „Sportból" vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény. Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében - olvasható a wwf.hu oldalán.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.