Új régészeti leletek kerültek elő a nyergesújfalui Sánc-hegyen

ásatás
PUBLIKÁLÁS: 2020. július 30. 14:11

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) több intézménnyel együttműködve 2018 ősze óta végez kutatásokat a nyergesújfalui Sánc-hegyen. A már II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említett lelőhely több korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig. Itt állt egykor a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, illetve később egy kuruc-kori földsánc is. A munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek úgy jutottak régészeti adatokhoz, hogy modern, ún. roncsolásmentes módszerek alkalmazásával szinte érintetlenül megőrizték az utókor számára a régészeti-történelmi jelentőséggel bíró, a helyiek és a kirándulók által is kedvelt természetvédelmi területet - derül ki a múzeum honlapjáról.

II. Rákóczi Ferenc által veretett rézpénz Forrás: Horváth Szulamit Emma/mnm.hu

Hiába figyelt fel a terület régészeti értékeire már Bél Mátyás (1684–1749), Rómer Flóris (1815–1889) és Balogh Albin (1887–1958), a terület kutatottsága jelentőségéhez képest viszonylag alacsony maradt a huszadik század második felében is. 2018 előtt a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeuma 3 alkalommal végzett itt terepi munkát.

Változás 2018-ban történt, amikor az UNESCO világörökségi helyszín jelöléshez kapcsolódóan 3 területen zajlott kutatás. Az MNM RÖG régészei ekkor a hegy lábánál római kori településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az ÉK-i kapu tornyának alaprajzát, továbbá az ÉNY–DK-i irányú erődfal vonalát kutató árkot nyitottak.

A szakemberek 2020-ban a CLIR (Corpus Limitum Imperii Romani) Kutatóközpont megbízásából, roncsolásmentes vizsgálatok (magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések) segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római kori táborról (a kutatóközpont vezetője: Farkas István Gergő) Ehhez a munkához csatlakozott az engedély nélküli fémkeresőzés okozta veszélyeztetettség miatt a Magyar Nemzeti Múzeum, Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja. A munkálatokat Nyergesújfalu Város Önkormányzata több ízben is támogatta, legutóbb a római kori tábor kaputornyának állagvédelme kapcsán.

Mitológiai vadászjelenettel díszített bronzlemez a római korból Forrás: Bicskei József/mnm.hu

A legkorszerűbb technikáknak és a különböző intézmények együttműködésének köszönhetően nemcsak új információkkal, hanem új leletekkel is gazdagodtunk az elmúlt években. A római korból nagy mennyiségben érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, fibula (ruhaösszekapcsoló tű), mitológiai vadászjelenettel díszített lemez, katonai övveret, a népvándorlás korából jellegzetes 5. századi fibula, a kuruc korból érem, ágyúgolyó került elő, a II. világháború időszakából töltényhüvelyeket, vasrepeszeket és egy aknagránát stabilizátor szárnyát gyűjtöttük össze. Mindemellett a területen a jelenkor is rajta hagyja a nyomát. Bízunk benne, hogy a jövő régészei nemcsak a pusztulás nyomait fogják dokumentálni a 21. század első évtizedeiből.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.