Átadták a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét
Átadták Majkon a kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. A kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel, és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. Egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát.
A műemléket üzemeltető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ évente 37 ezer látogatót vár Majkra. Sajtóközleményük szerint a kiállításhoz harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik, és rendszeresen fogad látogatókat.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Családi nap a majki remeteségben
Gyógyteafőzés, gyógynövény vásár, tekerőlantos muzsika és gospel kórus várja a látogatókat vasárnap a majki remetekertben.
