Filléres repülőjegyek és szellemslotok

Hétfőn újraindult az Air Berlin közvetlen berlini járata, és a Lufthansa is két, korábban megszüntetett járatát indította újra, a berlinit és a hamburgit. Az Air Berlin egy 145 személyes Airbus A 320-al érkezett a budapesti repülőtérre, a Lufthansa szintén Berlinből egy 140 személyes Boeing 737-300-est küldött, a hamburgi vonalon pedig egy 86 személyes Bombardier CRJ -900 közlekedik, tájékoztatott a Budapest Airport.

A Wizz Air, a Lufthansa, a British Airways, az Air France, a KLM, a Brussels Airlines és a Norwegian is nagyobb kapacitású gépeket állítottak be meglévő útvonalaikra, illetve új járatok indítását kezdeményezték. Közben a repülőtéren a Malév résidői (slotjai), azaz a repülőtéren leszállásra és felszállásra rendelkezésre álló időpontok még élnek, hiszen a Malévet nem számolták fel, de azt nem lehet más légitársaságnak átengedni. Amikor formailag döntenek a Malév felszámolásáról, attól az időponttól szűnik meg a Malév összes slotja Budapesten és a külföldi repülőtereken, írja az MTI.

Elvesztek a Budapesten átutazó légi utasok a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. számára, a Malév múlt évi 1,5 millió tranzitutasát már senki nem fogja pótolni – fogalmazott Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója. Nem látszik valószínűnek, hogy az idei évre korábban tervezett 9,2 milliós utasforgalmat eléri a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. menedzsmentje "most számolja újra az évet a Malév-csőd után" - fűzte hozzá Hardy Mihály.

Bár a Ryanair 10 eurós jegyei csábítóan hangzanak, a cég eredetileg csak márciustól tervezte a budapesti járatnyitást, és a bejelentett útvonalai között vannak olyanok is, melyekről még tárgyalnak a reptérrel. Így aztán előfordulhat, hogy mégsem repül az adott célállomásra a cég Budapestről, és olcsó nyaralás helyett tíz euró kártérítést kapunk, plusz last minute áron vehetünk jegyet a konkurenciától. Érdemes tehát jól megválasztani a légitársaságot, amivel utazunk.

A Kopint-Tárki szerint az elmúlt tíz évből kiindulva arra számíthatunk, hogy átlagosan 80 milliárdért nem magyar céggel repülnek majd a külföldiek, a magyarok pedig 28 milliárdért utaznak majd külföldi légitársaságokkal. Az idegenforgalmi nettó bevétel negyedével eshet, írja az Index.