Szédülés - Nem mindegy, milyen típusú

Ártatlan jelenségnek szokták tekinteni, de a szédülés olykor súlyos betegségre is utalhat. Ennek tisztázása miatt fontos lehet a neurológiai kivizsgálás.

Ezek a szédülés típusai

A leggyakoribb: vertigo

Vertigonak nevezzük azt az állapotot, amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és az érzés mozgásra, felülésre fokozódik. Előfordul, hogy nem csak szédülünk, de hányinger, hányás is jelentkezik. Ha a kivizsgálás során a vertigót diagnosztizálnak, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy a belső fülben található egyensúlyszerv problémája áll-e a háttérben. A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amely gyakran egy középfülgyulladás után alakul ki. Felmerülhet okként a belső fület érintő Meniére-betegség is, amely olyan időszakos tüneteket is okozhat, mint a fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztés. Ezen kívül nyilvánvaló okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek – így például a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, vestibuláris migrén, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség – is okozhatnak vertigót, ezért szükséges a neurológiai kivizsgálás.

Egyensúlyzavar

Nehéz körülírni és diagnosztizálni sem feltétlenül könnyű azt a jelenséget, amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyvesztést tapasztalunk. Elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik, hiszen ilyen tünetet nem csak ízületi- és izombetegség okozhat, de a belső fül betegségei, a rossz látás, a lábak idegkárosodása is eredményezhet egyensúlyzavart. Az is előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatásaként jelentkezik az egyensúlyvesztés.

Ájulás előtti állapot: presyncope

Azt gyengeségérzést, amelyet ájulás előtt érezhetünk, presyncope-nak nevezik. Úgy érezhetjük ilyenkor, hogy elvesztettük az erőnket, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz, de nem következik be valódi eszméletvesztés. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. Bár többnyire ártatlan jelenségről van szó, érdemes egy kivizsgálás során tisztázni, nem húzódik-e komolyabb ok a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.

Szédülékenység, bizonytalanság érzés

A megfoghatatlannak tűnő, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, mint a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás.

Ilyen vizsgálatokra lehet szükség

„A kivizsgálás első lépése az alapos kikérdezés, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed” - ismerteti dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ezután sor kerülhet néhány további vizsgálatra, mint például: labor, nyaki gerinc röntgen vagy MR, a nyaki erek doppler vizsgálata, EEG, koponya CT vagy MR. Nem ritka, hogy más szakorvosokat is be kell vonni, hiszen szükség lehet fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus véleményére is ahhoz, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.