Elkezdett terjedni Németországban a Nagy-Britanniában azonosított mutáns koronavírus

A legtekintélyesebb német járványügyi szakértők között számon tartott Christian Drosten egy kormányzati és közegészségügyi vezetőkkel közösen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az első kutatások alapján a B.1.1.7 valószínűleg a karácsony előtti utazások időszakában jutott be az országba, és az utóbbi hetekben egyre inkább szétterjedt.

Így már nem lehet azonosítani erősen fertőzött, vagy a B.1.1.7-től mentes területeket. Az új mutáció véletlenszerűen bukkan fel az ország különböző térségeiben, és elkezdtek kialakulni úgynevezett klaszterek, sűrűsödési pontok, helyi fertőzési láncolatok.

Nem tudni még teljesen pontosan, hogy az új vírusváltozat mennyivel fertőzőképesebb az eddigi domináns változatoknál. Az első brit elemzések arról szóltak, hogy 50-70 százalékkal magasabb lehet az úgynevezett reprodukciós aránya (R), amely megmutatja, hogy egy-egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a kórokozót.

Az újabb, szélesebb adatbázison nyugvó kutatások más eredményre jutottak, ezek alapján 22 és 35 százalék körüli mértékben emelkedik a SARS-CoV-2 R értéke az új mutáció révén a korábbi domináns változatokhoz viszonyítva.

Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé kell komolyan venni B.1.1.7-es mutációt. Éppen ellenkezőleg, az új kutatási adatok már nem előzetes vizsgálati eredmények, hanem "sajnos tények", azt jelzik, hogy egy "garantáltan gyorsabban terjedő vírus" ellen kell védekezni - fejtette ki Christian Drosten.

Hangsúlyozta: mivel a vírus új változatának terjedése éppen csak elkezdődött és egyelőre észre lehet venni a sűrűsödési pontokat, még meg lehet akadályozni, hogy lendületet vegyen és egy harmadik járványhullám kialakulásához vezessen. Ehhez azonban következetesen be kell tartani a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számának csökkentését szolgáló korlátozásokat, a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó, február közepéig elrendelt országos zárlatot.

A Charité intézetvezetőjét kérdezték egy pénteken a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúról is, amelyben azt mondta, hogy a zárlat után, tavasszal vagy nyáron akár százezerre is emelkedhet a naponta azonosított új fertőződések száma. Christian Drosten aláhúzta, hogy ez nagyon is lehetséges "forgatókönyv", és megvalósulását csak úgy lehet elkerülni, hogy a zárlat végéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentik az új fertőződések számát, a reprodukciós rátát pedig lehetőleg 0,7 alá szorítják.

Felidézte, hogy 2020 nyara viszonylag zavartalan volt Németországban, a napi új regisztrált fertőződések száma hetekig ezer körül, az R értéke 0,7 körül mozgott. Előtte viszont a fertőzéshullám kezdetén rendeltek el országos zárlatot, és így sikerült gyorsan a járvány felerősödését akadályozó szintre szorítani a mutatókat. Ez az elsőnél jóval erősebb második hullám és az új mutációk fenyegetésének közepette sokkal nehezebb feladat, ráadásul az úgynevezett rizikócsoportok - idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók - beoltásával csökkenhet a veszélyérzet, és így hatalmasra erősödhet a korlátozások lebontására irányuló gazdasági, társadalmi és politikai nyomás.

Ezért meglehet, hogy túl korán enyhül a szigor, aminek hatására rövid időn belül szinte elképzelhetetlenül magasra, legrosszabb esetben százezerre is emelkedhet az új fertőzések száma, megtelnek az intenzív osztályok, és ismét sokan meghalnak - mondta a virológus, rámutatva, hogy éppen ez történt tavaly nyáron Spanyolországban, ahol az sem segített, hogy jóval melegebb az éghajlat, mint Németországban.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 17 862 fertőződést szűrtek ki tesztekkel Németországban. Ez csaknem ötezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 22 368-nál. A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 859 halálesetet regisztráltak. Ez ugyancsak jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 1113-hoz viszonyítva.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 106 262 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 50 642-re emelkedett.

A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki összesítése szerint egy nap alatt 19-cel, 4768-ra csökkent. Gépi lélegeztetésre 56 százalék - 2692 beteg - szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 034 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4133 ágy szabad.