200–250 forintos kilónkénti árról indul a dinnye az idei szezonban. Eddig csak import volt, mától szüretelik a hazai földön termett gyümölcsöt. Lékelni tilos, az út mentén félbevágni is, de kopogtatni szabad. A szára is árulkodik frissességéről.
Mézédes Hamarosan egész Európát elárasztja a magyar dinnye: a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács szerint a tavalyi 210 ezer tonnánál akár tíz százalékkal is több terem idén. Itthon is elsősorban a hazait kínálják.
– Júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani – mondta Mártonffy Béla, a terméktanács elnöke, míg Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelők Országos Szövetségének elnöke szerint az utóbbi évek legjobb minősége várható. – Idén az időjárás kegyes volt – tette hozzá.
Tegnap a piacon még import dinnyéket találtunk, de az út menti árusoknál már ott a magyar védjeggyel ellátott gyümölcs. A kereslet még gyér. – Mindenki a magyarra vár, és arra, hogy kicsit lejjebb menjenek az árak – kommentálja Fenyves Sándor a Fény utcai piacon. Egyetért vele Fazekas József: – Idén még nem vettem, kissé drágállom.
Egyelőre nem tudni, meddig megy le az ár. A Tescóban tegnap még importot árultak, 99 forintért. Holnaptól már csak magyar árut forgalmaznak, de az árát nem árulták el a Borsnak – még üzleti titok. A terméktanács arra kérte az áruházláncokat: ne nyomott áron, és ne akciók keretében kezdjék el árulni a dinnyét. A Fény utcai piacon tegnap 200 forintba került egy kiló, az árusok szerint a magyar termés 160-170 forint lesz. 125-nél a nagyáruházak sem adják majd olcsóbban, vélekednek a kofák.
– Az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára. Sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő – mondta Mártonffy Béla. Tavaly 95-120 forintig ment le a dinnye kilónkénti ára.
Az alacsony ár csak látszólag kedvező. A messze földön híres csányi dinnyét például teljesen tönkretette a 6-8-10 évvel ezelőtti olcsó külföldi dömping. – Az ezredforduló környékén még 5-600 hektáron termett itt a dinnye. Mára jó, ha húsz maradt. A környékbeliek áttértek az uborkára és más növényekre – mondja Gál Tibornétól, a Csányi Dinnye- és Zöldségtermelő Védegylet elnökétől. Pedig annak idején ők tanították meg az egész országot a dinnyetermesztésre.
Idén nagyjából 6000 hektáron terem a gyümölcs Magyarországon, s az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a termőterület. A dinnyetermesztés 11 ezer embernek ad kenyeret.
Ha sárga, és száraz a töve, akkor kásás
Mivel a lékelés élelmiszer-biztonsági és higiéniai okok miatt tilos, így sokan a kopogtatásra esküsznek.
– Ha jót akarsz választani, figyeld a formáját! – int egy tapasztalt dinnyeárus. – A kerek finom, de a legfinomabbak a hosszúkásak. Figyeld, hogy milyet üt vissza, amikor tenyérrel megpaskolod. Ha úgy érzed, mintha szét akarna robbanni, akkor jó.
Figyeld a színét: a szép egyszínű zöldek jók, de a legjobbak azok, amik már egészen sötétek, majdnem feketék. Figyeld a kongását: ha úgy hallod, mintha üres lenne, de azt érzed, hogy rugalmas, annak sok a leve és valószínű, hogy édes is. Ha már nagyon rugalmas, vagy nagyon sárga, mert megégette a nap, akkor az valószínű, hogy kásás, ami nem jó.
Azért görög, mert görög?
A dinnye a tökfélék családjába tartozik, Afrika déli sivatagos területein őshonos. Európába a muszlim vallású mór hódítók hozták az 1200-as években. Magyarországra az 1500-as években a törökök közvetítésével került. Először a Heves megyei Csány községben termesztették.
Az elnevezés eredete nem egyértelmű. Van, aki szerint „görög”, vagyis gurul a dinnye. Mások úgy vélik: a mai Görögország területéről származtak az első hazánkba került dinnyék. Mivel a törökök hozták be, egyes vélekedések szerint a korábban „törökdinnyének” nevezett gyümölcsöt politikai okokból keresztelték át.
Szintén közhiedelem, hogy augusztus 10-e után nem érdemes dinnyét venni, mert Lőrinc „belepisil”. Nos, ez nem teljesen igaz: van egy szeptember 5-i Szent Lőrinc-nap is, de Magyarországon nem ez terjedt el, így az erre vonatkozó népi bölcsességet tévesen a korábbi időponthoz kötik.
