Így óvjuk tapétánkat!

Gyönyörű, színes design-tapétákat emelhetünk le az áruházak polcairól. A tapéták öltöztetik a falat, de sok esetben bosszankodásra is okot adhatnak. Néhány praktikával elfeledhetjük ezeket.

Sokszor szembesülhetünk azzal a gyakori jelenséggel, hogy a tapéta felragasztása után néhány nappal összemegy a keserves munkával felragasztott papír. Ezt onnan láthatjuk, ha a két tapétacsík közötti illesztés egyre szélesebb. Viccesen hangozhat, de a munka megkezdése előtt egy órával tegyük a tapétatekercset a hűtőbe (lehetőleg ne a szamócaszószra).

A hideg hatására a tapéta összezsugorodik, így nem lesz majd hová összehúznia magát a falon. A nem gyakorlott, de még a sokat látott tapétázok legnagyobb ellenségei a tapéta alatt keletkező buborékok. Szúrjuk ki tűvel a buborékok közepét, majd lapítsuk hengerrel a felületet (egy teli ásványvizes palack is megteszi), mindig a szélektől haladjunk a közepük felé.

Ha ezzel megvagyunk, akkor tegyünk itatóspapírt a buborék helyére, és alacsony hőfokú vasalóval menjünk végig rajta.

Az ujjlenyomatok is bosszankodásra adhatnak okot. Felraktuk a tapétát, de ott virítnak ujjlenyomataink a felületen? Semmi gond megoldás a puha, fehér kenyér, amelyet gombóccá gyúrva radírként is használhatunk. Finoman dörzsöljük le az ujjlenyomatokat, garantáltan el fognak tűnni.

Régen a gyerekek egyébként ezzel a módszerrel készítettek radírt maguknak. Ajánlott mosható felületű tapétát választani, hiszen a kisgyermekes családoknál az apró, koszos kezecskék sokszor otthagyják kézjegyüket a falon.