Mielőtt leköpjük, vegyünk jegyet, bérletet, hogy ne a jegy- és bérletvásárlók fizessék az utunkat. Ha az ellenőr ebben az esetben is tapló, akkor tessék nyugodtan gyűlölni.
Van az a pénz, amiért az ember elviseli, hogy utálják. Mondjuk BKV-ellenőrnek lenni minden szempontból szívás: utálják, rosszul fizetik és abban se reménykedhet, hogy kenőpénzzel kínálják.
De azért mégiscsak fura, hogy nagyon-nagyon tudjuk szeretni a szociális munkást, az ápoló nénit, a mentőst meg a tűzoltót, csak mindezt a szeretetet nem váltjuk át forintra. Persze nem mi fizetjük őket, de a mi pénzünkből kapnak fizetést. Ám valahogy mindig jobban örülünk, ha Pártunk és Kormányunk nekünk osztogat, a mi rezsinket csökkenti, a mi nyugdíjunkat emeli.
Nagyon tudjuk utálni a tolvaj, hazug politikust, de szavazni meg nem megyünk el, tojunk a politikára. Annyira, hogy emiatt tudnak meglopni és átverni bennünket. Hej, de gyűlöljük a sötétben bujkáló adóellenőrt is! Aztán háborgunk, hogy nincs az államnak pénze rendes egészségügyre. Lenne pénz, csak a politikus ellopta, ezeknek nem adózom! Ismerős?
Szóval ne csak utálkozzunk! Gondolkozzunk! Mielőtt leköpjük a BKV-ellenőrt, vegyünk jegyet, bérletet, hogy ne a jegy- és bérletvásárlók fizessék az utunkat. Ha az ellenőr ebben az esetben is tapló, akkor tessék nyugodtan gyűlölni.
