Próbálok Gabi fejével gondolkodni, de képtelen vagyok. Ha köldökig dekoltált szoknyában, bugyi nélkül megyek táncolni egy sajtónyilvános rendezvényre, ahol a partnerem nyakába dobom a lábam, akkor szinte bizonyos, hogy ki fog kandikálni a micsodám.
Nem akarok álszentnek tűnni, de megjegyzem: még a Magyar népmesék című Jankovics Marcell-rajzfilmsorozatokban is kitakarták a királylány csúnyáját egy csillaggal, nehogy a cseperedő nemzedék megálljon a fejlődésben, ha meglát egy takaratlan „macskát”. Erre jön Tóth Gabi – aki valószínűleg nem látta az említett mesét, és mit tesz? Megmutatja, amit a Teremtő nem véletlenül rejtetett oda, ahol van.
Manapság sokkal lazábbak az erkölcsök, mint amikor a rajzfilmet készítették, és bizony sűrűn előfordul, hogy a világ híres női megvillantják a villantanivalót, de közülük is kilóg a mi énekesnőnk, aki a villantás után ahelyett, hogy azt mondaná: „Ó, pardon, csak szellőztettem!”, vagy: „Fogadjunk, hogy önök sem vették észre, hogy új színű a szemhéjfestékem!”, egyszerűen megsértődik.
Kikéri magának, hogy durván bánik vele az élet, az újságok, a Facebook-kommentelők és mindenki.
Próbálok Gabi fejével gondolkodni, de képtelen vagyok. Ha köldökig dekoltált szoknyában, bugyi nélkül megyek táncolni egy sajtónyilvános rendezvényre, ahol a partnerem nyakába dobom a lábam, akkor szinte bizonyos, hogy ki fog kandikálni a micsodám. Ha ez megtörténik, akkor vagy elnézést kérek az első sorban ülőktől, vagy bevallom, hogy direkt tettem ki, mert botrányt akartam kavarni új lemezem megjelenése előtt. (Vagy helyette, mert Gabi esetében mostanában ritkán hallani lemezről.)
Az is lehet, hogy ideges leszek, mert otthon olyan sokat gyakoroltam a „zárt lábbal, bugyi nélküli terpesztést”, hogy simán mennie kellett volna, szóval mindegy, hogy reagálok, de egyféleképpen biztos nem: nem azokat hibáztatom, akik elszenvedői voltak ennek a terrorcselekménynek. Gabi, ez csúnya volt!
(Cikkünket itt olvashatja)
