Vélemény: Tízezer perc

Pedig nem olyan félelmetes az unió ezen intézménye, hogy ekkora hajcihőt kellene körötte csapni, és még csak nem is egyedül Magyarország ellen van folyamatban. A lényeg röviden annyi, hogy az eljárás hatálya alatt lévő rosszul gazdálkodó országoknak alaposan a körmére néznek Brüsszelből, hogy mire és mennyit költenek, és időről időre jelenteniük kell, hogy miként áll a gazdaságuk, és mit tesznek a bajok ellen.

És ez az, amit Orbán nem akar a közelgő választások előtt! Nem kellenek neki a vizslatások, a turkálások, nem akarja, hogy elszámoltassák, mert ő szuverén úr egy szuverén szemétdomb tetején, aki azt csinál, amit akar. Ennek a nagy fölhajtásnak a mellék- termékeként most megint láthatja az egész szavazóképes lakosság, hogy micsoda ször- nyetegek ellen harcol a miniszterelnökünk, mekkora hősiességgel. Szerinte nem kétséges, hogy akinek kicsit is számít a Haza sorsa, az rá szavaz, még ha apró kis uniók is potyognak az égből, kisbaltával a kezükben.

És már másodszor veti be ugyanazt a cselt Brüsszellel szemben: készséggel elfogadja a követeléseket, aztán beszedi a pénzt azoktól, akiket később az unió liblingjeinek állíthat be. Legutóbb is bólogatott a brüsszeli követelésekre, majd felemelte a bankadót. Most a hirdetések megjelentetőin üt egyet. Akkorát, ami nekik nagyon fáj, az államháztartáson meg nem segít. Aztán ha Brüsszel tiltakozik, újra kiabál majd, hogy lássátok, feleim, az unió a bankok meg a milliárdos médiacégek pártján áll, de én megvédelek tőlük titeket. Hurrá!

Primitív, de ördögien jól működő terv!