Egyik kedves olvasónktól, Szabó-Szakács Esztertől kaptunk pár órája néhány szép fotót, mivel a férjével éppen Erdélyben barangolnak. Az első képeken - melyeket később több is követ majd, így érdemes lesz visszatérni a cikkhez - Segesvár fagylalt színű házait és Erdély, sőt a történelmi Magyarország egyik leglátványosabb várkastélyát láthatjuk.
A várkastély a tatárjárás után épült fel, az építményt pedig Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. A várat a következő évtizedek alatt folyamatosan bővítik és alakítják. Hunyadi János kaputornyokkal, és védőbástyákkal látta el, így egy külső tornyos várrá alakul az épület.
1446-ban megépítik a gótikus várkápolnát, 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet. Szilágyi Erzsébet reneszánsz ízlés szerint bővíti, ekkor épül az északi épületrész udvarán látható Mátyás-loggia. Később az északi szárnyra egy, a délire peig két emelet kerül, és a belső tér barokk díszítést kap.
Mivel a kastély a 18. századtól kincstári tulajdon, ezért elkerüli az osztrák megsemmisítési parancsot. Viszont a tűzvészek nem kerülik el; restaurálására az 1870-es években kerül sor, méghozzá Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján. Amint a képen is látni, napjainkban szinte teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális világörökség része. Itt rendezik meg évente a Középkori Fesztivált, aminek az ideje alatt egy hangulatos kavalkádba csöppenhetünk.
A fesztnek gyöngyörű hátteret adnak a vár szűk utcái, a történelmi központ színes, középkori német építészet műemlékházai és tornyai, valamint a vártemplom felé vezető sikátorok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.