Közel egy időben született meg három dámszarvasborjú a Szegedi Vadasparkban, kettő közülük a Kárpát-medencében is élő európai dámszarvas (Dama dama), a harmadik azonban a különleges természetvédelmi helyzetű mezopotámiai dámok (Dama mesopotamica) közé tartozik, írja az MTI.
A szegedi állatkert egyik büszkeségének számító mezopotámiai dámvad születése természetvédelmi, állatkerti szempontból kiemelt jelentőségű - közölte Veprik Róbert igazgató.
A mezopotámiai dámszarvast a múlt század közepére kipusztultnak tekintették, és egy kisebb populációjának újrafelfedezése után gyakorlatilag az állatkertek mentették meg a végleges eltűnéstől a hajdan hatalmas területen elterjedt fajt. A Szegedi Vadaspark is 2013 vége óta fajmegmentési program keretében tartja a mezopotámiai dámszarvasokat, és a csapat eddig minden évben egy-egy borjúval gyarapodott.
A dámszarvasokat kisebb termetük, pettyezettségük és a bikák lapátos agancsa különbözteti meg a gímszarvastól. A mezopotámiai dámok sötétebb alapszínűek és a hím agancsa kevésbé lapátszerű - erről a látogatók is meggyőződhetnek a vadasparki séta során összehasonlítva a két fajt. Az európai részleg szarvas-muflon kifutója lassan állatkerti óvodaként funkcionál, annyi apróság követi anyját a fák között, így könnyen észrevehetők a kicsik. A mezopotámiai dámkifutóban cseperedő borjút is megfigyelhetik a látogatók, ha előbújik az etető rejtekéből.
A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál - tömege 5070 kilogramm, testhossza másfél méter. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli - a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi -, ahol elbújhat ragadozói elől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.