Egy új kék zóna van születőben? – Finnország rájött, hogy mi a hosszú élet titka

A világon akad néhány különleges hely, ahol az emberek feltűnően hosszú ideig élnek. Japán Okinava szigete, a görög Ikaria, vagy éppen Szardínia hegyvidékei már régen bekerültek a legendás „kék zónák” közé. Ezekről a régiókról azt tartják, hogy lakóik nemcsak a hosszú élet titkának birtokában vannak, de idős korukban is aktívak, jó egészségnek örvendenek, és sok köztük a száz évet is megélő ember. Most azonban úgy tűnik, hogy Európa északi csücskében, Finnországban is akad egy új terület, amely kiérdemelheti a címet.

A hosszú élet titka: mi tesz egy régiót kék zónává?

A kék zónák koncepciója nagyjából húsz éve vált ismertté, és azóta világszerte rengetegen keresik a hosszú élet titkát. A kutatók szerint az ilyen vidékeken közös tényezők figyelhetők meg: aktív, fizikai munkával vagy mozgással teli hétköznapok, alacsony stressz, szoros közösségi kapcsolatok és friss, helyben termelt élelmiszerekből álló étrend.

A szkeptikusok azonban óvatosságra intenek: szerintük a kék zónák mítosza gyakran túlzó általánosításokra épül, és sokszor nem elég pontosak a demográfiai adatok sem. Egy dolog azonban bizonyos: vannak területek, ahol az emberek szembetűnően jobb egészségben és hosszabb ideig élnek, mint a világátlag.

Finnországi meglepetés: van hosszú élet északon is?

Az Åbo Akademi Egyetem kutatócsoportja legújabb tanulmányában Finnország nyugati részén, az úgynevezett Österbotten (Ostrobothnia) régióban talált figyelemre méltó adatokat. A térségben élő újszülöttek várható élettartama jelenleg 83,1 év – magasabb a finn országos átlagnál (81,6 év), és jóval felülmúlja a világátlagot (73,1 év).

A kutatók különösen a svéd ajkú közösségeknél figyeltek fel a szokatlanul magas élettartamra. Ez a régió sok szempontból hasonlít a már ismert kék zónákhoz: erős közösségi kapcsolatok, kiegyensúlyozott életvitel és egészségtudatos szokások jellemzik.

A boldogság és a természet ereje

Aki ismeri Finnországot, talán nem is csodálkozik. Az ország évek óta vezeti a világ boldogságrangsorait. A finnek hétköznapi életfelfogása a csendes elégedettségen, a természet közelségén, a munka és a magánélet egyensúlyán alapul. Az állami egészségügyi és oktatási rendszer erős, a társadalmi különbségek viszonylag alacsonyak.

A táplálkozás sem elhanyagolható tényező. Bár a finn konyha ritkán szerepel a világ gasztronómiai élvonalában, az étrendjük egészségesebb a nemzetközi átlagnál: sok teljes kiőrlésű gabona, zöldség és hal kerül az asztalra.

Nem mindenhol érvényesül a szabály

A kép azonban nem egységes. A kutatás szerint Dél-Österbotten lakosai például rövidebb ideig élnek és egészségük is gyengébb, mégis hasonló életmódot folytatnak, mint a svéd ajkú szomszédaik. Ezzel szemben az Åland-szigetek lakói élvezik Finnország legjobb egészségi mutatóit és leghosszabb várható élettartamát, noha nem felelnek meg a klasszikus kék zóna kritériumoknak.
Ez arra utalhat, hogy a hosszú élet titka összetettebb, mint amit a kék zónák elmélete sugall. A genetikai tényezők, a kulturális hagyományok és a helyi társadalmi berendezkedés egyaránt szerepet játszhatnak.

A kutatás még csak most kezdődik

Az Åbo Akademi Egyetem szakértői 2026-ig folytatják vizsgálataikat a „Kék zónák a Nordikumban” elnevezésű projekt keretében. Céljuk, hogy pontosabban feltérképezzék, mi állhat a finnek hosszú életének hátterében.

Akár valóban kék zónává válik Österbotten, akár nem, egy dolog biztos: Finnország ismét bebizonyította, hogy az életminőség és a hosszú élettartam nem feltétlenül a mediterrán napsütés vagy a déli gyümölcsök kiváltsága. Néha az északi csend, a hideg vizek halai és a nyugalmat árasztó fenyőerdők adják meg azt, amire a világ minden táján vágyunk: a hosszú, egészséges, teljes élet lehetőségét.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: