Családfakutatás lépésről lépésre: így ismerd meg az őseidet!

Hogyan vágjunk bele a családfakutatásba? A feladat csak elsőre tűnik lehetetlennek! Segítünk!

1. Beszélgessünk a rokonokkal

Első lépésként kérjük meg az idősebb családtagokat, hogy meséljenek a család történetéről. Akár hangfelvételt is készíthetünk a beszélgetésekről, ráadásul ez közös programnak sem utolsó, ugyanis a régi történetek felidézése közben még közelebb kerülhetünk szeretteinkhez.

2. Készítsünk rajzot belőle

Mielőtt mélyebben belevetnénk magunkat a keresésbe, a már meglévő alapinformációkat papíron vagy digitális családfaprogramban vázoljuk fel. Írjuk az ismert családtagok neve mellé, amit már tudunk, mert ezzel a módszerrel hamar láthatóvá válik, hol hiányoznak még adatok - javasolja a Fanny magazin.

3. A padlás igazi kincsesbánya

A munka egyik legizgalmasabb része, amikor átnézzük a padlást és a rég elfeledett dobozokat. Ezek a helyek leveleket, képeslapokat, keresztleveleket, anyakönyvi kivonatokat és egyéb fontos adatokat rejthetnek. Vizsgáljuk meg a fotók hátoldalát, hiszen gyakran szerepel rajtuk név vagy évszám.

4. Gondolkodjunk rendszerben

A kutatás során gyorsan összegyűlhet sok adat ezért fontos, hogy mindent átláthatóan vezessünk. Készíthetünk egy külön táblázatot, amelyben minden fontos tényt feljegyzünk. Írjuk fel azt is, honnan származik az információ, mert így később vissza tudjuk keresni a forrást.

5. Használjuk az online keresőt

Ma már a legtöbb levéltári, könyvtári és családtörténeti anyag elérhető az interneten is. Érdemes tehát digitalizált folyóiratokban, anyakönyvi adatbázisokban és levéltári segédletekben is keresni. Ezeknek a legnagyobb előnye, hogy névre, településre vagy évszámra is szűrhetünk.

6. Fontos a tudatos felderítés

Az általános keresők is sokat segíthetnek, de csak akkor, ha tudatosan használjuk őket. Teljes nevek esetében érdemes idézőjelet tenni a név köré, mert így a kereső egyben kezeli azt. A név mellé települést, foglalkozást vagy évszámot is írhatunk, mert így könnyebben szűkíthetjük a találatokat.

7. Lapozzunk bele régi könyvekbe

Ha már előrébb járunk a folyamatban és ismerünk néhány biztos tényt, akkor keressünk helytörténeti kiadványokat, évkönyveket, iskolai értesítőket. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy ősünk neve egy régi egyesületi névsorban vagy településtörténeti könyvben bukkan fel.

8. Ismerjük meg a kort is

A családfakutatás nem pusztán nevekből és évszámokból áll. Ha utánanézünk annak, milyen világban éltek a felmenőink, könnyebben megértjük a döntéseiket, vagy akár a családi legendák hátterét is, hiszen bizonyos fordulatok gyakran új értelmet adnak a megtalált adatoknak.

Így fogjunk hozzá a családfakutatáshoz!

1. Adatbázisok és segédletek

Ma már rengeteg családtörténeti forrás elérhető az interneten, de érdemes tudatosan választani közülük. Az általános családfakutató oldalak és fórumok segíthetnek az első lépésekben: ilyen például a Magyar családtörténeti web archívum és fórum. Ezeken a felületeken nemcsak hasznos útmutatókat és adatokat találhatunk, hanem más kutatók tapasztalataiból is ötleteket meríthetünk.

2. Anyakönyvek nyomában

A családfa alapját sokszor a születési, házassági és halálozási adatok adják, ezért az anyakönyvi adatbázisok kiemelten fontosak a kutatás során. Ezekben település, név vagy időszak alapján is elindulhatunk, és olyan adatokat találhatunk, amelyek segítenek pontosítani a családi kapcsolatokat. Hasznos kiindulópont lehet például az Adatbázisok online Állami anyakönyvek aloldala.

3. Levéltári források között

A levéltári és könyvtári adatbázisok régi iratokhoz, névjegyzékekhez, helytörténeti kiadványokhoz és digitalizált dokumentumokhoz vezethetnek el minket. Érdemes böngészni például az Adatbázisok Online felületét, a Hungaricana gyűjteményét vagy az egyetemi könyvtárak családfakutatási segédleteit.

4. Nemesi családok kutatása

Ha a családi történetek nemesi származást emlegetnek, érdemes külön genealógiai munkákban is utánanézni a neveknek. Kempelen Béla Magyar nemes családok című munkája, Nagy Iván Magyarország családjai című kötete, Kőszeghi Sándor Pest vármegyei nemes családokról szóló összeállítása vagy a levéltári nemesi lajstromok segíthetnek ellenőrizni az adatokat.

5. Határon túli szálak

Egy-egy család története gyakran nem áll meg a mai országhatároknál, ezért a határon túli adatbázisokat sem érdemes kihagyni. A Szlovákiai Magyar Adatbank, a Pro Museum gyászjelentés-gyűjteménye vagy a Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve különösen hasznos lehet, ha egy település, családnév vagy régi lakhely a mai Magyarországon kívülre vezet.

6. Valódi szakértői segítség

Az online családfaépítő felületek, például a MyHeritage, jók lehetnek az adatok rendszerezésére és a rokoni kapcsolatok átláthatóságának növelésére. A mások által feltöltött családfák adatait azonban mindig kezeljük óvatosan, és ellenőrizzük hivatalos forrásokból is. Ha pedig elakadunk, családfakutatással foglalkozó szakemberekhez is fordulhatunk.