

Az iroda takarítás legfőbb célja a rendezett, tiszta környezet kialakítása, amely elősegíti a jó közérzetet, a motivációt, növeli a kreativitást, a koncentrációt, csökkenti a stresszt és a betegségek terjedését. A tisztaság azonban jóval több, mint egy szép rendezett íróasztal, tiszta padlószőnyeg és igényes mosdóhelyiség.

Míg egyes irodákban természetes, hogy profi takarító csapat felel a higiénia fenntartásáért, addig más munkahelyeken még mindig vita tárgya, kié a felelősség: a dolgozóké vagy a munkáltatóé? Nemzetközi felmérések is rámutatnak már arra, hogy a rendetlenség és a felhalmozott piszok stresszt, konfliktusokat és akár betegséget is eredményezhet. Az iroda takarítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egészséges munkakörnyezet alapfeltétele. De hol húzódik a határ a személyes felelősség és a munkajogi kötelezettség között? Az alábbiakban ennek járunk most utána – példákkal, tippekkel és praktikus megoldásokkal.
A Munka törvénykönyve és a munkavédelmi jogszabályok előírják, hogy a munkáltató köteles biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezetet biztosítani a dolgozók számára. Ennek része a levegő minősége is, tehát a klímák rendszeres karbantartása jogi elvárás.
A klímaberendezés az irodai környezet egyik legfontosabb komforteleme. Elhanyagolása egészségügyi kockázatot okozhat: penész, baktériumok, allergének is megtelepedhetnek benne, és az ilyenkor a gépből kiáramló levegő akár súlyos megbetegedéseket is okozhat. Éppen ezért a rendszeres iroda takarítás elengedhetetlen a hasonló problémák megelőzéséhez.
Jogszabály ugyan konkrét időpontot nem ír elő, de a legtöbb munkavédelmi szakértő szerint évente legalább kétszer – tavasz elején és ősz végén – kötelező a légkondicionáló berendezések ellenőrzése és tisztítása. Ha a berendezés nagy forgalmú helyen működik, akkor ennél gyakoribb karbantartás is indokolt lehet.
A munkáltató viseli a felelősséget a berendezések megfelelő állapotáért, még akkor is, ha a karbantartást külsős cég végzi. A cégnek rendelkeznie kell írásos szerződéssel, amelyet a tisztítócéggel kötött, és ebben pontosan szerepelnie kell, hogy mikor és milyen szolgáltatást vár el a cégtől.
Minden légkondicionáló vagy levegőszűrő berendezés karbantartásról jegyzőkönyvet kell vezetni, mert egy munkaügyi ellenőrzés során ezt kérhetik. A dokumentáció hiánya ráadásul bírságot vonhat maga után.

Ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön bármiféle probléma van a légkondival, jelezzük a közvetlen felettesünknek, a munkavédelmi megbízottnak, vagy a HR-osztálynak. Érdemes röviden leírni, mi a gond. Ilyen lehet például, ha penészes szag jön a klímából, túl hideg levegőt fúj közvetlenül az alkalmazottakra, vagy pár napja többen köhögnek a helyiségben. Ez azért fontos, mert a munkáltató csak akkor tud intézkedni az iroda takarításával kapcsolatban, ha hivatalosan tudomása van a problémáról.
Ha a munkáltató nem tesz semmit, vagy többszöri jelzés után sem orvosolja a hibát, a dolgozó bejelentést tehet a Vármegyei Kormányhivatalok Munkavédelmi Főosztályánál. A bejelentés lehet névtelen is, és online is megtehető a kormányhivatal honlapján. A hatóság ezután helyszíni ellenőrzést tarthat, és ha indokolt, kötelezheti a munkáltatót a klíma javítására, karbantartására, vagy akár bírságot is kiszabhat.
Szabályszegés lehet a kosz
A jogszabály szerint a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ez kiterjed a takarítás, fertőtlenítés és karbantartás megszervezésére is. Ha a munkavállaló poros, penészes, huzatos irodában dolgozik, az a munkavédelmi szabályok megsértését jelentheti.
A legtöbb irodában padlószőnyeg van, ami ugyan esztétikus, de nagyon könnyen megtelepszik benne a por. A munkáltatónak gondoskodnia kell a rendszeres porszívózásról és fertőtlenítő tisztításról, különösen allergiás vagy érzékeny dolgozók esetében. A szőnyeg állapota a munkavédelmi szemlék során is ellenőrizhető.
A poros, koszos ablak rontja a fényviszonyokat, ami szemfáradtságot okoz. Az ablaktisztítás gyakoriságát belső szabályzatban érdemes rögzíteni. Külsős takarító cég esetén a munkáltató felel azért, hogy a szerződésben pontosan meghatározzák a feladatot és a biztonsági előírásokat, és azokat be is tartsák.
A rosszul szigetelt ablak huzatot, hideget és penészesedést eredményezhet. Ilyen környezetben dolgozni pedig egészségkárosító lehet. A munkáltató köteles gondoskodni a megfelelő hőmérsékletről és szigetelésről, különben munka-egészségügyi bírság is kiszabható rá.
Egy átlagos irodai asztal több baktériumot tartalmazhat, mint egy konyhapult. A rendszeres fertőtlenítés tehát nemcsak higiéniai, hanem járványügyi szempontból is fontos, különösen közös irodákban. A munkapultok takarítása és fertőtlenítése a takarítószemélyzet feladata.

Bár a munkáltató a fő felelős, a munkavállalóknak is kötelességük a rend és tisztaság megőrzése. A poharak, ételek vagy éppen az iratok megfelelő tárolása mind hozzájárul a biztonságos környezethez. A munkahelyek általában a Házirendben konkrétan megfogalmazzák elvárásaikat a dolgozóik felé.
Sok cég az iroda takarítására külsős személyzetet alkalmaz. A munkáltató azonban nem mentesül a felelősség alól – ha a takarítás elmarad, őt vonhatják felelősségre. A legjobb megoldás a rendszeres belső ellenőrzés és jegyzőkönyvezés.
Ha nem vagyunk elégedettek munkahelyünk tisztaságával, jelezzük azt a főnökeinknek, a HR-osztály-nak, vagy a munkavédelmi megbízottnak. Írjuk le röviden, mi a probléma, és ha tudjuk, fotóval is dokumentáljuk. Ez segít abban, hogy ne egyéni panasznak, hanem tényszerű bejelentésnek tűnjön. Ha többen is tapasztalják ugyanezt, érdemes közösen jelezni a problémát, mert egy csoportos panasz sokkal nagyobb súlyt ad az ügynek.
További érdekességekért nézd meg az alábbi videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.