Ezek az augusztus 20-i államalapítási ünnep legfontosabb jelképei

Számos jelkép tartozik hazánk legnagyobb eseményéhez, vagyis az államalapítás ünnepéhez, melyek mind fontos üzenetet hordoznak. A Fanny magazin összegyűjtötte, melyek augusztus 20. megkerülhetetlen kellékei. 

Augusztus 20: Az államalapítás ünnepe, ahogy még nem láttad

1. Augusztus 20. fontos eleme a kenyér

Az egyik legfontosabb jelképe az augusztus 20-ai eseménynek az új kenyér, amit kifejezetten erre az alkalomra sütnek. A legalapvetőbb élelmiszerünk, valamint a búza ősidők óta a termékenység és az élet szimbóluma. A hagyományok szerint elődeink az aratás befejezése után, Szent István napjára sütötték meg az az évi termésből, vagyis az új búzából az első kenyeret, ilyenkor népi aratóünnepeket tartottak. Ma már teljesen összefonódik ez a hagyomány az államalapítással.

2. Mit üzennek a színek?

Nem hagyható ki egy állami szintű ünnepből és megemlékezésből a nemzeti színű szalag, amivel az új kenyeret kötik át. A három árnyalat mást és mást jelenít meg. A piros a búzára visszautalva a születést és halált tükrözi, ezen kívül a harciasságot, férfiasságot és tiszteletet, hiszen ez egy erős tónus. A fehér az egyszerűséget hivatott megmutatni, valamint a tisztaságot és elfogadást, míg a zöld a megújulásra, a feltámadásra és a hallhatatlanságra utal. Fontos üzenete a semlegesség, a harmónia és béke is.

3. Tűzijáték az égen

Az augusztus 20-ai hagyományos tűzijáték a nemzeti összetartozás egyik fontos szimbóluma, emiatt, és magáért a látványért pedig az államalapításról való megemlékezés csúcspontja. Azért is ennyire különleges jelkép, mert a magyar történelem viszontagságai során nem mindig adatott meg, hogy sor kerülhetett az égi játékra. Az augusztus 20-ai forgatag lezárásaként megrendezett tűzijátékok szerte az országban népszerűek és összehozzák az embereket.

4. Több mint egy ékesség

Az államalapítás ünnepén sokan megtekintik az Országházban található Szent Koronát, ami annak ellenére, hogy egy koronázási ékszer, az idők során a magyar államiság jelképévé vált. Olyannyira az, hogy 1999. december 21-én az Országgyűlés Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló törtvényt fogadott el, ennek értelmében került ünnepélyes keretek között 2000. január 1-jén a korona a jogarral és országalmával együtt a Parlament kupolacsarnokába.

5. Megengedett a pihenés

Sokan az államalapítás ünnepéről a munkaszüneti napra asszociálnak, ez azonban nem csupán egy kedves gesztus a munkáltatók részéről. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszakban nem engedték Szent István király megünneplését, 1891-ben azonban Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át, ami ellen több kisebbségben élő nemzetiség és felekezet is tiltakozott. A két világháború közti időszak felerősítette a nemzeti érzéseket, végül 1938-ban a székesfehérvári országgyűlés iktatta törvénybe a nemzeti ünnepet. 1950-től alkotmány ünnepe, a rendszerváltás óta pedig újra kiemelt állami ünnep, amikor nem kell dolgozni.

6. Ínycsiklandó szimbólum

Az ország tortája mára teljesen egybeforrt az államalapítás ünnepével: az adott év hagyományos és mentes nyertes finomságait először az augusztus 20-ai ünnepségeken mutatják be és vonultatják fel a készítők, melyeket a lelkes érdeklődök végre megkóstolhatnak. Magyarország tortája valójában egy születésnapi torta, amit a következő évben számtalanszor felvágnak hazánk különféle cukrászdái. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a 2007. augusztus 20-i ünnepségre alkotta meg először az ország tortáját Magyarország Kormánya felkérésére.

Megnéznél egy informális videót a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről? Akkor kattints ide:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: