Barna medve előbújt az ódújából a gyertyaszentelő bodlogasszony napján

Honnan tudta a medve, milyen lesz az idő? Így születtek a meglepő népi babonák Gyertyaszentelő Boldogasszony napján

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 02. 07:15

Hiedelmek, jóslatok és pilácsok. Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához számtalan hihetetlen népi babona kötődik. Ezek a hiedelmek évszázadok óta élnek a köztudatban, és sokan ma is hisznek bennük, nem véletlenül: a hagyomány szerint időjárást, termést, de még a jövőt is megjósolhatják.

Ripszám Boglárka

A szerző cikkei

Február 2-ának a keresztény hagyományban és a népi kultúrában is kiemelt helye van. A Gyertyaszentelő Boldogasszony napja egy liturgikus ünnep, ugyanakkor egy olyan különös időpont is, amelyhez még ma is kitartó hiedelmek és babonák kötődnek. Íme a legérdekesebbek mind közül!

Gyertyaszentelő Boldogasszony és Jézus Krisztus bemutatása február 2-án. — Így alakultak ki a Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának babonái.
Fotó: Andrea Mantegna / Wikipédia

Február 2. vallási ünnep, de a paraszti kultúrában is fontos dátum.
A szentelt gyertya Jézus Krisztust és a védelmet hivatott jelképezni.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához több időjósló babona is kötődik.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

A keresztény értelmezés szerint február 2-án mutatták be Jézust a jeruzsálemi templomban, és ekkor ért véget Szűz Mária (Boldogasszony) gyermekágyi időszaka, és ekkor léphetett be először a templomba. A gyertya Krisztus jelképe lett: miközben a gyertya világosságot nyújt, el is fogy, ahogyan Jézus is felemészti saját magát, hogy az embereket szolgálja. Így alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Hogyan alakultak ki a Gyertyaszentelő Boldogasszony-napi babonák?

Gyertyagyújtás február 2-án

A Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához számos hiedelem kapcsolódik. Úgy tartották, hogy a szentelt gyertya megóvja a családot a természeti csapásoktól és a betegségektől.

Gyertyagyújtás a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. — A népi hagyományban a gyertya a rend és a biztonság jelképe lett, amelyet a bizonytalanság pillanataiban hívtak segítségül.
Fotó: 123RF

A megszentelt gyertyának különleges képességet tulajdonítottak: megőrizték és csak rendkívüli helyzetekben használták, például nagy vihar idején, betegeskedés esetén, egy haldokló ágya mellett gyújtották csak meg. Számos vidéken szokás volt a ház építésekor befalazni a gyertyát, hogy mindig védelmet nyújtson az ott lakóknak.

Amilyen idő lesz február 2-án, olyan gyorsan búcsúzhatunk a téltől

A február 2-ai időjárás nagy jelentőséggel bírt: ha derült volt az ég, azt a hosszan kitartó hideg tél jelének tekintették. Ha borús, akkor a tavasz gyors közeledtét feltételezték. A feltételezés nem volt légből kapott: generációk tapasztalata állt a babona kialakulása mögött.

A magyar népi időjárás-jóslásnak több jeles napja is van. Legismertebb közülük június 8., Medárd napja. A hiedelem úgy tartja, ha aznap esik, a következő 40 napban is csapadékos idő lesz. Ha pedig nincs esőzés, 40 napos aszályra számíthatunk.

Medárd napja június 8-án van, amely a népi időjárás-jóslás egyik legismertebb jeles napja Magyarországon. A hiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő 40 napban várhatóan csapadékos idő lesz, míg a száraz idő 40 napos aszályt jelez előre.

Kibújt odújából a medve február 2-án?

Medve előbujt az odújából a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. — A medve alakja a néphit fontos szereplőjévé vált. A téli álmot alvó maci a természet ciklikusságának szimbóluma: így képes előre érzékelni és jelezni az időjárást.
Fotó: Löffler Péter / Dunántúli Napló

A legismertebb hiedelem Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medvéhez kapcsolódik. A hagyomány szerint február 2-án az időjós medve előbújik az odújából:

Ha a napsütésben meglátja árnyékát, visszatér a barlangba, az azt jelenti, hogy még marad a hideg és a hosszú tél.
Ha borús az idő, és a medve kint marad, a tavasz már közel jár.

Sokan Jókai Mór Az új földesúr című regényéhez kötik a hagyomány eredetét:

„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép, napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszi kék (…), akkor a medve visszamegy odújába.”

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe köré épült babonák valójában a természet értelmezésének egy sajátos módját tükrözik. Február 2. a tél és a tavasz közti átmenet jelképes dátumává vált, amikor az emberek megpróbálták tapasztalataik útján megjósolni, mire számíthatnak, miben reménykedhetnek az elkövetkezendő esztendő tekintetében.

Az alábbi videóban láthatod, korábban milyen időt jósoltak a Budapesti Állatkert medvéi:

Tudj meg többet a magyar népi babonák és hiedelmek világáról: