

A Luca-napi babonák legismertebbjei a férjtaláláshoz kapcsolódnak, hiszen a különféle népszokásokban mindig is központi elem volt az, hogy a fiatal lányok párt válasszanak maguknak. A szerelemre áhítozó ifjak ezért mindent bevetettek, és nemcsak egy, de többféle módon is próbálták megjövendölni a leendő férjük kilétét.

Íme 8 Luca-napi babona, amelyekkel a lányok évszázadokon át próbálták megjövendölni a szerelmet és a leendő férjük kilétét.
A monda szerint Luca estéjén a lányok 13 tésztagombócot gyúrtak, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtve. Amelyik gombóc főzés közben elsőként feljött a víz tetejére, annak neve jelezte, ki lehet a jövendőbeli férj. A Luca-napi férjjóslás máig a legismertebb babona.
A házasodni készülő lányok mézeskalácsot sütöttek ezen a napon, miközben a kezükben tartottak egy, a kiszemelt férfihoz kötődő személyes tárgyat. A babona szerint ha három napon belül meg tudták kínálni a nyalánksággal szívük választottját, a férfi az övék is lett.
Egyes vidékeken ezen az éjszakán a lányok szalagot kötöttek a derekukra, az eljegyzés jelképeként. A babona szerint így megálmodhatták annak az arcát, akivel majd összeköti őket a sors egy életen át.
A hagyomány szerint Luca napján kis tálkába búzát szórtak a nők és naponta locsolgatták, hogy karácsonyra kizöldüljön. Úgy tartották, ha dús és erős lett, az nemcsak bőséges termést, hanem boldog szerelmet is ígért az új esztendőre.
A szerelmet kereső lányok 13 cédulára különböző férfineveket írtak, majd a papírokat a párnájuk alá rejtették. Karácsonyig minden este egy cédulát kivettek onnan, és az utoljára maradt név jósolta meg a leendő férj kilétét.
A Luca-napi szokások részeként ezen a napon meggyfaágat vágtak, vízbe tették, és figyelték, mi történik vele karácsonyig. Ha az ág kizöldült vagy virágot hozott, azt úgy értelmezték, hogy a ház hajadonjára a következő évben esküvő vár.
Az eladósorban lévő lányok olykor pogácsát sütöttek, és a tésztába férfinevekkel teleírt cédulákat rejtettek. Aki evés közben rátalált egy névre, úgy gondolta, hogy az a férfi lesz az, akit neki szánt a sors.
Úgy hitték, hogy aki december 13-tól karácsonyig minden reggel megeszik egy almát, jelet kaphat a szerelemről: az utolsó alma elfogyasztása után ugyanis ki kellett menni az utcára, és az elsőként szembejövő férfi neve jelezte jövendőbeli párja nevét.
Luca napja nemcsak a boszorkány hiedelmekről és a különösebbnél különösebb jóslásokról szólt: nagyanyáink szerint ilyenkor az egész következő évi időjárást is meg lehet jósolni méghozzá a következő módokon:
Az egyik technika erre az volt, hogy december 13-tól karácsonyig minden nap figyelni kellett a meteorológiai változásokat, mert a napok a következő év egy-egy hónapjának feleltek meg. Amilyen időt hozott az adott nap (havat, ködöt vagy szelet), olyan esztendőt vártak az arra a napra „eső” hónapban is.
Egy továbbfejlesztett változatban az időjárás-kalendáriumot úgy vezették, hogy Lucától kezdve minden napot hatórás szakaszokban figyeltek. A nap négy „negyedét” megfeleltették az adott hónap hetein belüli időszakoknak, így egészen részletes, éves időjárás-előrejelzést tudtak készíteni. Ezzel a módszerrel azt is megjósolhatták, hogy mikor számíthatnak nagyobb fagyokra, olvadásra vagy tavaszi esőkre.
Régen a falusi gazdák és asszonyok ezen a napon egy nagy fej vöröshagymát 12 húsos szeletre szedtek, mindegyik egy hónapot jelképezett. A levelekbe sót szórtak, és meleg helyre tették. Amelyik hagymakarikán elolvadt a só, és benedvesítette a zöldséget, arra esős hónapot vártak. Amelyiken száraz maradt, arra csapadékmentes, aszályos időt jósoltak.
Ha Luca napján vagy éjszakáján derült, csillagos volt az ég, abból jó termést és összességében kedvező időjárást jósoltak a következő esztendőre. A gazdák ilyenkor reménykedve tekintettek az égre, mert úgy tartották, hogy a tiszta, szikrázó éjszaka nemcsak bő termést, hanem nyugodtabb, kiszámíthatóbb évet is ígér. Sok helyen a csillagos Luca-éjt az egyik legbiztatóbb jelnek tartották a következő évre nézve.
Ezen a napon még az ünnepi időjárást is meg lehetett jövendölni: a babonák szerint, ha december 13-án kemény fagy volt, akkor karácsonyra latyakos, sáros időt vártak, míg ha Luca napján enyhe, csapadékos volt az idő, karácsonyra hideg, havas időt reméltek.
Az ezen a napon támadt erős, viharos szelet sokfelé Luca-szélnek hívtak. Ha ugyanis december 13-án nagy szélvihar volt, azt úgy tartották, hogy „Luca szele elhordja a földet”, és nyugtalan időjárást vetít előre. A hiedelem szerint az ilyen szélvihar felkavarta az egész telet, ezért gyakrabban számítottak orkánerejű szélre és hófúvásokra.
Az is érdekel, hogy milyen egyéb hiedelmeik voltak őseinknek a Luca-nappal kapcsolatban, és hogy miért készítettek háromlábú Luca-széket? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is.
Vajon mitől ennyire boszorkányos Luca napja? Tudd meg ebből a videóból:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.