
Ezek a tudósnők maradandó nyomot hagytak a világban. Életeket és sorsokat változtattak meg. Íme 5 nő, akikre joggal fordíthatjuk figyelmünket a műszaki és tudományos pályán dolgozó nők világnapján!
A nemek közti egyenlőtlenségek még a mai napig elsimításra szorulnak, így érdemes kapnunk az alkalmakon, amikor felhívhatjuk a figyelmet nőtársaink eredményeire. Főleg egy olyan területen, amit a köztudatban a férfiak találmányai uralnak. Pedig, ha végignézünk a történelmünkön vagy a modern kori kutatásokon, láthatjuk, hogy számos olyan nőt felsorakoztathatnánk a világnap alkalmából, akik úttörő szerepet játszottak a tudományos és műszaki világban. Most közülük mutatunk be 5-öt!
Hadd kezdjünk a magyar származású, biokémikus Karikó Katalinnal, aki 2023-ban Drew Weisman-nal megosztva érdemelte ki a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Elvitathatatlan sikereit mind úgy érte el, hogy nem egy akadályt kellett megugrania: kutatásait nem támogatták, pályázatai elutasításra kerültek, és még professzori címéről is lefokozták. De nem adta fel, és bizonyította, hogy tudása, tudományba vetett hite és kitartása nem volt hiábavaló. Így teremtette meg az mRNS-alapú terápiák alapjait, amelyek kulcsszerepet játszottak a koronavírus elleni védőoltások kifejlesztésében.
A szintén magyar származású amerikai fizikus és feltaláló, Telkes Mária, a Budapesti Tudományegyetemen szerezte fizikus diplomáját. Tudományos pályafutását az Egyesült Államokban folytatta.
Megalkotta többek között, az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet. Mária volt a napenergia gyakorlati alkalmazásának egyik első kutatója. Rengeteg szabadalom fűződik a nevéhez, például egy napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés is, amelyet az amerikai hadsereg alkalmazott a második világháború során.
Ő volt az első nő, aki megkapta az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját. De helyet kapott az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében is.
Az afroamerikai matematikus, Katherine Johnson az űrkutatás egyik kulcsszereplője volt a NASA korai éveiben. Száramazása és neme miatt, halmozottan hátrányos helyzetből indult, de még így is hihetetlen szakmai eredményeket ért el.
A számolás joga című film az ő (és még 3 három afroamerikai NASA-alkalmazott) életét dolgozza fel.
Az első amerikai űrhajósnő, aki az űrben járt. De nemcsak űrhajósként, asztrofizikus tudósnőként is rengeteg elismerést vívott ki magának. Sally Ride a Stanford Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd 1978-ban kezdett a NASA-nál dolgozni. Kétszer is járt az űrben, és az egyetlen nő volt, aki használta robotkart (Canadarm), aminek kivitelezésében is szerepet vállalt. Pályafutása csúcsát a Kaliforniai Űrintézet igazgatósága hozta meg.
Ha tudósnőkről beszélünk, nem hagyhatjuk le a listáról a kétszeres Nobel-díjas Marie Curiet sem, aki a világ leghíresebb tudósainak egyike. Marie Curie nevéhez fűződik a polónium és a rádium felfedezése, de meg kell említenünk a radioaktivitás kutatásában elért eredményeit is, melyek alapjaiban formálták a modern fizikát és orvostudományt. De tudományos munkásságának rengeteg sérült katona ellátását is köszönhették a világháború alatt, mely során mobil röntgenberendezéseket fejlesztett.
1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott, így ő lett az első ember, aki két területen is elnyerte az elismerést.
A számolás joga c. film előzetese:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.