Szűz Máriától a gyilkos méregkeverőkig: a Márianosztrai Fegyház múltja megrázóbb, mint gondolnád

A Márianosztrai Fegyház és Börtön tehát kulcsszerepet tölt be a község történelmében, melynek kapcsán a pálos kolostor, a kegytemplom, valamint a megskalpolt Csák-hegy sem elhanyagolható jelkép. A Márianosztrai Fegyház és Börtön mégis kiemelkedik a többi közül, ugyanis olyan gyilkosok és bűnözők fordultak meg itt, akik szörnyű tetteket vittek véghez.

Márianosztrai Fegyház sötét múltja: szent hely vagy bűnözők otthona?

A 13. századi oklevelek említik először Márianosztrát, mivel I. Nagy Lajos király 1352-ben határozott úgy, hogy egy közelben található vár romjaiból kolostort és templomot építtet a pálosoknak, amit Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Ettől a pillanattól kezdve létezik a „Maria Nostra” elnevezés, ami a „mi Máriánkat” jelenti.

A török hódoltság alatt azonban a kolostor és a templom is odalett, amit a szerzetesek visszatérésének idején, több mint másfél évszázaddal később állítottak helyre. Végül 1729-ben szentelték fel a ma is látható, barokk jegyeket viselő épületegyüttest.

Gyilkosok lepték el a börtönné vált kolostorépületet

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a kolostorépületből női börtön lett, amit a Szent Vince rend apácái tartottak fenn. A nővérek gazdálkodásból és az államtól kapott pénzből éltek, ebből finanszírozták a börtön üzemeltetését is.

A 30-as években olyan veszélyes alakok fordultak meg a börtön falai között, mint Pipás Pista, vagyis Födi Viktória, aki férfiként élte mindennapjait, miközben bérgyilkosként kereste a kenyerét. Nem ő volt azonban az egyetlen, kíméletlen női rab.

Az intézménybe kerültek a tiszazugi méregkeverőként elhíresült nők is, akik a Tiszántúlon 1911 és 1929 között körülbelül 300 áldozattal végeztek alattomos módon. Az említett egyszerű gyilkolási mód ugyanis nagyon gyorsan elterjedt a környéken, már-már „divattá” vált. A Nagyréven történt mérgezések váltották ki a legnagyobb visszhangot, melynek peréről a sajtó is rendszeresen beszámolt. 

Női gyilkosok börtönéből férfi fegyház

Nagyon sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy az épületben napjainkban is női rabokat tartanak fogva, pedig már több mint 70 éve férfi elítéltek tengetik itt mindennapjaikat. Az 50-es években főként politika foglyok raboskodtak a kolostor falai között, mint Déry Tibor, Krassó György vagy Göncz Árpád. Azonban az utóbbi évtizedekben is megfordultak Márianosztrán olyan hírhedt bűnözők, akikkel a média is sokat foglalkozott, mint Kaiser Ede, Tasnádi Péter és VV Segal. 

A börtön napjainkban

A rendszerváltás után, 1991-ben a pálosok visszakapták a templomot, de a kolostor máig az állam tulajdonában van, ami napjainkban továbbra is fegyház szerepét tölti be, amit rácsokkal és szögesdróttal kerítettek körbe. Bár a történelmi jelentőségű intézményt nem látogathatja akárki, viszont a templommal szemben található kiállítóteremben némi információt szerezhetünk a börtön falai között zajló életről.

Az alábbi videó Magyarország 10 legkegyetlenebb sorozatgyilkosát mutatja be: