A szögesdrót árnyékában: filmfesztivált rendeznek a San Quentin börtönben

Nem hétköznapi esemény van készülőben egy nem hétköznapi helyen. Kalifornia legrégebbi börtönében, a San Quentin Állami Börtönben immár második alkalommal kerül megrendezésre a San Quentin Filmfesztivál. A börtön 1852-ben nyitotta meg kapuit és azóta tölti be hálátlan funkcióját. A filmfesztivál ötlete már évek óta foglalkoztatta a börtön önkéntesét, Cori Thomast és az egykori rabból dokumentumfilmessé vált Rahsaan Thomast, álmaik pedig tavaly valóra is váltak. Céljuk, hogy a fesztivál népszerűsítésével eloszlassák az elítélteket övező negatív sztereotípiákat. Emellett már számos kutatás született arról is, hogy a rabok rehabilitációjára különösen jó hatással lehetnek a különböző kreatív, művészeti tevékenységek.  

Sztárok a San Quentin börtönben 

A másodjára megrendezett fesztiválon rövid dokumentum- és játékfilmeket vetítenek majd, illetve díjazzák a “lakók” által írt eredeti forgatókönyveket is. A zsűri pedig, a tavalyi évhez hasonlóan igazi sztárparádé lesz. Többek között olyan neveket jelentettek be, mint a még mindig bombázó Vanessa Williams, a Született feleségek sztárja, Esai Morales, akit a Mission Impossible-filmekből ismerhetünk, vagy a Grace klinika Dr. Avery-je, Jesse Williams. Az alkotások volt és jelenlegi elítéltektől származnak, és a sztárzsűrit is kiegészíti két exrab. A Sing Sing című dokudráma egyik főszereplője, Clarence Maclin, aki maga is a börtönévek alatt csatlakozott egy színjátszókörhöz, és Richard Cabral, aki a Mayans M. C. című sorozatban is játszott. 

Kinti és benti világ filmen 

Az elítéltek alkotásainak zsűrizése mellett egy másik bizottságot is felállítanak. Ez a bizottság jelenleg is bentlakó rabokból áll, akik olyan filmek bírái lesznek, amik az igazságszolgáltatásról és a börtönlétről szólnak. Ezzel a kör bezárul, a fesztivál így képes arra, hogy összekösse San Quentin lakóit a külvilággal. A rabok olyan témákat választanak filmjeikhez, ami a falakon kívüli világ számára rejtve marad. A tavalyi fesztiválon Raheem Ballard Egyedül meghalni című filmje foglalkozott a haldokló elítéltek kérdésével. Létezik ugyanis egy olyan lehetőség, hogy a súlyos, végstádiumú beteg elítélt utolsó napjait az állam engedélyével családja körében töltheti. Ballard filmje viszont a rendszerszintű problémákra világít rá, ez ugyanis nagyon ritkán történik meg, legtöbbször a sokadik meghallgatás után sem kapnak engedélyt a haldoklók és magányosan távoznak a másvilágra a börtön falain belül. Ilyen és ehhez hasonló alkotások töltik ki a San Quentin Filmfesztivál programját, mely remélhetőleg hagyománnyá válik és kölcsönösen elősegíti a volt és jelenlegi elítéltek rehabilitációját.