„Kis lépés az embernek, de nagy ugrás az emberiségnek” – hangzik a híres mondat Armstrongtól, de vajon hallottad-e már a következő idézetet: „Egyetlen madár sem tud csak egy szárnnyal repülni. Az űrrepülés sem fejlődik tovább, ha nem vesznek benne aktívan részt a nők"? Így szól Tyereskova mondata, amely még ha annyira nem is híres, de legalább annyira fontos nyilatkozat. Az első női űrhajós, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova elképesztő története.
Tyereskova nem volt a hagyományos értelemben vett űrhajósjelölt. 1937. március 6-án született az oroszországi Bolsoje Maszennyikovo nevű kis faluban. Parasztcsaládban nevelkedett, apja földmunkás-traktoros, anyja szövőnő volt.
A kis Valentyina már 16 éves korától a szövőgyárban dolgozott, de többre akarta vinni, mint egyszerű szövőnő, tele volt ambíciókkal. Űrhajós akart lenni, mint példaképe, Jurij Gagarin. Hogy álmát elérje, levelező szakon technikusi képesítést szerzett.
Az űrrepülés előtt – még ha a gravitációs mező határán belül is – hamar kiderült, hogy Valentyinától nem áll távol a határok feszegetése. Kedvelt hobbija volt az ejtőernyős ugrás. Ez a hobbi pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy bekerült az orosz „Nők a világűrben” programba, melynek célja az amerikai és orosz űrverseny közepette az volt, hogy elsőként lőjenek ki nőt az űrbe. 1962-ben elkezdődött Valentyina űrhajós kiképzése.
A programban három női ellenfele volt, végül azonban rá esett a választás. Miért? Mert minden szempontból megfelelőnek ítélték a feladatra: jó kádernek számított (igaz kommunista), 30 évnél fiatalabb volt, 170 centiméternél alacsonyabb, és súlya nem haladta meg a 70 kilót. Ejtőernyős múltja és apja háborús hősként szerzett hírneve is hozzájárult, hogy végül ő lett az első női űrhajós a világon.
1963. június 16-án sikeresen elstartolt a Vostok-6-os űrhajó, fedélzetén a „Sirály”, vagyis Valentyina Tyereskova, aki ennek köszönhetően az első női űrhajóssá vált. 2 nap, 22 óra és 50 perc, ennyi időt töltött Tyereskova az űrben, mialatt 48-szor kerülte meg a Földet. A tudósok azt vizsgálták, milyen hatással van a női szervezetre az űrutazás.
„Itt Sirály, itt Sirály! Minden rendben, a repülés rendben zajlik, a közérzetem jó” – így nyilatkozott Valentyina, mikor az állapotáról kérdezték repülés közben. Hogyan is nyilatkozhatott volna másképp? Akkoriban az orosz propaganda nem engedte volna, hogy arról szóljanak a hírek, hogy nem teljes siker az első női űrutazás. Mint utóbb kiderült, hányingerrel, szédüléssel és orrvérzéssel is küzdött az űrhajós. Az orosz tudósok ebből arra következtettek, hogy a nők kevésbé bírják a súlytalanság állapotát.
Visszatérve, Tyereskova a Szovjetunió nemzeti hősnője lett, minden létező érdemrendet megkapott, még a Szovjetunió hőse címet is.
A sikeres űrrepülés után Valentyina a közélet felé fordult. 1968-tól a szovjet nőbizottság elnöke volt, valamint szovjet parlamenti képviselő. A Szovjetunió felbomlásával – mint más képviselők – ő is elvesztette politikai befolyását, de a hírnevéből mit sem vesztett. Az oroszok ma is nemzeti hősként tisztelik.
Új hobbit is talált, amit már a földön űz, de mégis köze van a repüléshez: manapság egy ázsiai galambfajta, a buharai dobos nemzetközi hírű tenyésztője.
Ha érdekelnek az űrhajós tartalmak, nézd meg a következő interjút Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.