Varázserejű virágok: Halálból született az illatos jácint és nárcisz

Az ajándékozási listákat vezető virágokat általában szépségükért és illatukért vásároljuk meg. Ám ha közülük néhány nemcsak illatozni, hanem beszélni is tudna, csodás, misztikus történeteket mesélne a múltjáról, keletkezéséről.
Az ajándékozási listákat vezető virágokat általában szépségükért és illatukért vásároljuk meg. Ám ha közülük néhány nemcsak illatozni, hanem beszélni is tudna, csodás, misztikus történeteket mesélne a múltjáról, keletkezéséről.

Vérből való

© Shutterstock

A talán legjellegzetesebb, igen erős illatú évelő virág, a jácint, az ókori görögök szerint egy meseszép ifjú, Hüakinthosz halálával született meg. Hüakinthosz Zeusz dédunokája volt, és Apollón isten kísérői közé tartozott, sőt a szerelme volt. Egyszer, amikor az egyik népszerű ókori sportot, a diszkoszvetést űzték, Apollón földről visszapattanó korongja Hüakinthosz hom­lokához csapódott, amibe a fiú belehalt. Apollón hiába igyekezett elállítani a vérzést, nem tudott segíteni szerelmén, nem tudta megmenteni az életét. Miközben Apollón a barátját siratta, Hüakinthosz kiserkent vére nyomán gyönyörű virág nőtt.

Az illatos jácint Hüakinthosz halálával született meg © Wikipedia

Egy másik legenda szerint nem Apollón, hanem a nyugati szél istene, Zephirosz ölte meg Hüakinthoszt, és nem véletlen baleset történt, hanem féltékenység okozta a bajt. Zephirosz is szerelmes volt Hüakinthoszba, de a szépséges férfi Apollónhoz vonzódott. Állítólag versengés közben féltékenyen ráfújt az Apollón által elhajított diszkoszra, mire az megölte Hüakin­thoszt. A jácint így lett a halál és az újjászületés jelképe.

Gyarló sárgaság

© Shutterstock

A nárcisz története azt meséli el, hogyan büntették meg az istenek az emberi gyarlóságot. Ebben a görög mítoszban is egy gyönyörű ifjú halála teremt egy növényt, az ő szépsége él tovább a vi­rágban. A le­genda szerint Narcissus különösen vonzó és jóképű fiatal volt, ám sorra visszautasította az érte epedő nimfák szerelmét. Echo nimfa belehalt a szerelmi bánatba, ami feldühítette az isteneket, és sajátos büntetést mértek Narcissusra: beleszeretett saját képmásába, amit az erdei forrás fölé hajolva pillantott meg a víztükörben.

Narcissus a saját tükörképébe lett szerelmes, róla kapta nevét a nárcisz © Wikipedia

Önimádatában megpróbálta saját magát megölelni és vízbe fulladt. Természetesen ennek a történetnek is vannak változatai: az egyik szerint nem vízbe fúlás, hanem az önmaga utáni sóvárgás ölte meg Narcissust. A vonzó férfi szenvedéseinek helyszínén virágok nőttek, amiket a nimfák nárcisznak neveztek el, így lett az önzés és a hiúság szimbóluma a nárcisz.

Ez is érdekelheti

Tudta? Eredetileg abortuszokat végeztek az első rézf*szú baglyok

Vudurabszolgából váltak vérengző emberevővé a ma népszerű zombik

Tényleg a gólya hozza: Gyermekáldást jelent, ha gagóval álmodik

Narcissus tragikus története több művészt megihletett, az egyik leghíresebb közülük Caravaggio: Nárcisz című festménye.

Krisztus szenvedése

© Shutterstock

A kevésbé ismert golgotavirághoz rengeteg vallási szimbolika és történet fűződik. Tudományos neve, a passiflora sem a véletlen műve, hanem a pas­sióra, vagyis Jézus Krisztus szenvedéseire utal. A nevet a spanyol misszionáriusok adták neki, mivel úgy vélték, hogy a golgotavirág „küldetése, feladata” a dél-amerikai indiánok megtérítése. Ezt az elgondolásukat érdekes párhuzamokkal támasztották alá: a tíz sziromlevél a tíz apostolt jelképezi, a porzószirmok a drótra emlékeztető alakjuk miatt a töviskoronára utalnak, az öt sebet az öt szélső porzószál jelzi, a szív alakú magok magára a szívre, a há­romkaréjú levelek a lándzsahegyekre, a kacsok pedig a korbácsokra utalnak.

A golgotavirág tudományos neve a passiflora © Afp

A golgotavirágnak rengeteg változata is­mert, a különbség a növények ma­gasságában és színében van, néhány faj virágátmérője elérheti a tíz centit is. A mintegy 400 ismert faj közül mindössze 50-60-nak ehető a termése, gyümölcse a passiógyümölcs vagy maracuja. A magyar nyelvben ismert a krisztus-, és a golgotavirág, valamint passiógyümölcs elnevezés is.

Vénusz rózsája

© Shutterstock

A mitológiában a rózsának több jelentése van: az istennők imádásának jele volt, hogy rózsákat tettek a szobraik elé. Az ókori rómaiaknál a szépséget jelképezte, nem véletlen, hogy a szépség és a szerelem istennőjének, Vénusznak a virágaként tartották számon.

A rózsa az istennők imádásának jele és Vénusz virága is © AFP

A római mitológiában ugyanakkor a halált és az újjászületést is szimbolizálta, innen ered, hogy a sírokra gyakran ültettek rózsát, ez a hagyomány Magyarország több táján ma is él.

A tisztaság jelképe

© Shutterstock

Az éjjel összecsukódó és a vízbe merülő, hajnalban pedig a víz felszínére kerülve kinyíló lótuszvirágot több vallásban a naphoz hasonlítják, és úgy vélik, az emberek megszületnek, elvégzik feladatukat, aztán újraszületnek – mint ahogy a nap is felkel nap mint nap. A reinkarnációban hívők szerint a lótuszvirághoz hasonlóan minden egyes ember eleve magában hordozza a tökéletességet, és csak arra a lehetőségre vár, hogy a felszínre törjön abban az állapotban, amikor tudatában lesz a maga tökéletességének. A koszos, zavaros vízben is pompázni képes virág azt is jelképezi, hogy az ember a mocsok, a gonosz világ közepette is tiszta, jó tud maradni. A világ sok táján, de főként a keleti val­lások­ban a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szim­bóluma is. Füredi Marianne