Rabja a gyereked az online játékoknak? Így szabadíthatod ki a digitalizmus csapdájából

Az online játékok készítői pontosan tudják, hogyan működik az emberi agy. Minden győzelem, szintlépés vagy ritka tárgy megszerzése dopamint szabadít fel a szervezetben. Ez az a hormon, amely jó érzést okoz, így újra és újra visszacsábít a játékba. A gyors siker után máris jön az újabb adag dopaminlöket, ami miatt egyre nehezebb letenni a konzolt. A függőség kialakulásának veszélye egyre fiatalabbakat érint, így a téma kapcsán Tóth Dániel pszichológust, ismertebb nevén a Pszichológus Pasit kérdeztük. Többek között arra kerestünk választ, hogyan előzhető meg a függőség kialakulása, illetve ha már fennáll a probléma, mit tehetünk ellene.

• Az online játékok gyors sikerélményt adnak.
• Sokan a mindennapi problémák elől menekülnek a játékokba.
• Még nehezebb kilépni a többjátékos online játékokból.
• Pszichológus segíthet a játékfüggésből szabadulni.

Mi történik az agyban online játék közben?

1. A játék pillanatok alatt stimulálja az agy örömközpontját. Dopamin szabadul fel, amitől a játékos jól érzi magát, és könnyen belefeledkezik a tevékenységbe.
2. Sok játék van, amely egyszerre több készséget mozgat meg: fejlődhet a figyelem, a memória, a reakcióidő és a problémamegoldás. 
3. A képernyő fénye és az izgalom késlelteti az elalvást. Ha a játékos közvetlenül lefekvés előtt ül gép elé, nehezebben nyugszik le, kevesebbet és rosszabbul alszik, ami másnap fáradtsághoz és figyelemzavarhoz vezethet.
4. A videójátékok gyors tempója és folyamatos ingerei könnyen hozzászoktatják az agyat a pörgéshez. Emiatt egy gyerek nehezebben fog leülni a csendes, elmélyülést igénylő feladatokhoz, amelyek során nincs állandó vizuális impulzus.
5. A játék önmagában nem teszi agresszívvá az embert, de egyesek érzékenyebben reagálnak az erőszakos tartalmakra. Náluk könnyebben beindulhat a stresszválasz, ami idegességet, szorongást vagy indulatosabb viselkedést okozhat.

„A videójátékok kérdése sok szülőt foglalkoztat: lehet-e fejlesztő hatásuk? – tette fel a kérdést Tóth Dániel. „Véleményem szerint lehetnek fejlesztő hatásúak, de csak egészséges időkeretek mellett. A megfelelő játékok javíthatják a memóriát, a térbeli tájékozódást, a szem-kéz koordinációt, a logikát. Ha egy játékban logikai gondolkodásra, taktikára van szükség, akkor ezek a készségek erősödnek, de a kulcs itt is az idő. Serdülőknél nagyjából napi két óra az, ami még belefér. Lehet, hogy hétvégén több, de ne legyen napi szinten hat-nyolc óra, mert az már káros. A kisebb gyerekek még sérülékenyebbek: ami egy 14 évesnek még belefér, az egy 10 évesnek túl sok lehet” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Menekülés a mindennapok elől

Sokan azért játszanak, mert így tudnak kikapcsolni. A játék világában nincsenek munkahelyi gondok, iskolai stressz vagy családi viták, csak kaland és szabadság. Bárki lehet hős, aki irányítja a saját izgalmas életét. A közösségi játékok ráadásul társaságot is adnak. Barátokat szerezhetsz, csapatban küzdhetsz, és tartozhatsz valahova, akkor is, ha a többiek a világ másik felén élnek. A szabadság és a kapcsolódás együtt különösen erős vonzerőt jelent.

„Nem mindegy, hogy milyen játékkal játszik a gyerek. Ég és föld a különbség egy építős, kreatív, zenés játék és egy 18-as karikás, vérben tocsogó lövöldözős játék között. 

– figyelmeztetett Tóth Dániel pszichológus.

A társas nyomás csapdája

A többjátékos online térben gyakran a közösség legalább olyan fontos, mint maga a játék. A barátok várják, hogy belépj, részt vegyél csapatprogramokon vagy egy csatában, amelyben együtt harcoltok. Úgy érzed, ha kimaradsz, lemaradsz. Ez a társas nyomás sok játékost meggátol a pihenésben, így az már nem csupán szórakozás lesz, hanem egyfajta kötelesség.

„Gyakori hiba, hogy a szülő csak a látvány alapján ítél. Ha egy játékban nincs fegyver, nincs vér, akkor azt gondolja, biztonságos. Csakhogy ha online játszik a gyerek, ott más veszélyek is vannak: trollok, zaklatók, akár szexuális ragadozók. Így egy ártalmatlannak tűnő játék lehet veszélyesebb, mint egy klasszikus lövöldözős. A megoldás itt is ugyanaz: tudatosság, keretek és kommunikáció. 

– vélekedett a Pszichológus Pasi.

Miért nehéz kilépni?

Minden apró siker örömöt okoz, és minél több ilyen élmény ér, annál nehezebb leállni. A játékok kiszámíthatatlan jutalmazási rendszere, hogy nem tudod, mikor jön a következő nagy nyeremény, még erősebben hat. Pont úgy működik, mint a nyerőgépek: az ismeretlen jutalom fenntartja az izgalmat. Minden siker után még jobban vágysz a következőre, és így alakul ki a függőség. A könnyen jött eredmények azonban elveszik az igazi teljesítmény örömét. A játékos megszokja, hogy minden siker gyorsan jön, és egyre nehezebben viseli a lassú, kitartást igénylő folyamatokat, akár az élet más területein is.

Így lehet leállni

A játékfüggőség kezelésének célja nem a teljes tiltás, hanem az egyensúly visszaállítása. Segíthet, ha:

• időkereteket szabunk, pontosan meghatározzuk, mennyi időt tölthetünk játékkal naponta vagy hetente;
• rövidebb játékidőket tartunk, közben rendszeres szüneteket beiktatva;
• más tevékenységeket keresünk – például sportot, olvasást vagy főzést –, hogy az agy más forrásból is jutalomhoz jusson;
• megfigyeljük az érzelmi okokat: mikor és miért játszunk túl sokat – unalom, stressz, magány?
• támogatást kérünk egy baráttól, családtagtól vagy szakembertől, aki segíthet a kontroll visszaszerzésében.

Az online játék önmagában nem káros, ha megtanuljuk azt tudatosan kezelni. A lényeg, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a játék, a tanulás, a munka és a valódi emberi kapcsolatok között.

A videójáték függőségről szakszerűen

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: