Nem szereted az állatokat? Sötét titkot árul el rólad

A Belgrádi Egyetem kutatói szerint az, ahogyan az emberek az állatokhoz viszonyulnak, szoros összefüggésben áll azzal, milyen személyiségvonások jellemzik őket. A Current Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pszichopátia és a szadizmus különösen erős kapcsolatban áll azzal a meggyőződéssel, hogy az ember felsőbbrendű a többi élőlénynél. Ez a szemlélet, amelyet a kutatók fajizmusnak (speciesism) neveznek, nemcsak az állatok kihasználását igazolja, hanem összefügg a társadalmi előítéletek, a hierarchiák és az empátia hiányának mintáival is. Továbbgörgetve megtudhatod, hogy az állatok szeretete – vagy épp annak hiánya – mi mindent árul el a személyiségedről.

Állatok szeretete: egyeseknél ösztönös, másokból hiányzik

Az ember, aki kevesebbre tartja az állatot

A fajizmus lényege, hogy az emberi életet automatikusan fontosabbnak tartja minden más faj életénél. Habár sokan tisztában vannak vele, hogy az állatok is éreznek fájdalmat és félelmet, a legtöbb társadalomban mégis természetesnek veszik, hogy az ember érdekei előbbre valók. Ez a gondolkodásmód nemcsak az állatok jólétét érinti, hanem az emberi kapcsolatokra és a környezeti felelősségre is hatással lehet. A pszichológusok ezért kezdték el vizsgálni, vajon a személyiség sötétebb vonásai milyen szerepet játszanak ebben a hozzáállásban.

A sötét tetrád 

A sötét tetrád négy olyan személyiségjegyet foglal magában, amely a manipuláció, a ridegség és az együttérzés hiánya köré épülnek:

1. Nárcizmus – önimádat, különlegesség-érzés és másokkal szembeni közöny.
2. Machiavellizmus – stratégiai manipuláció, a cél szentesíti az eszközt.
3. Pszichopátia – érzelmi ridegség, impulzivitás, a bűntudat hiánya.
4. Szadizmus – öröm mások szenvedésében.

A kutatás két részből állt, és több száz, főként fiatal felnőtt vett benne részt. Az első vizsgálatban 369 ember töltött ki kérdőíveket, amelyek az említett személyiségjegyek mutatóit, az állatokhoz való hozzáállást, az empátiát és a mindennapi viselkedési mintákat mérték. Az eredmények szerint a pszichopátia és a szadizmus esetében fedezték fel a legerősebb kapcsolatot a fajizmussal, vagyis hogy valaki az állatokat kevesebbre tartja az embereknél, és kevésbé hajlamos segíteni rajtuk – például örökbefogadással vagy állatmentéssel. A machiavellizmus enyhén, míg a nárcizmus nem jelentősen függött össze a fajizmussal.

A hatalomvágy is közrejátszik

A kutatás második szakaszában – 234 résztvevő bevonásával – a tudósok azt vizsgálták, mi köti össze a sötét személyiségjegyeket és a fajizmust. Kiderült, hogy a pszichopátia önmagában nem elég magyarázat: a döntő tényező az, hogyan gondolkodik valaki a társadalmi hierarchiákról. Aki hajlamos elhinni, hogy a világ rendje az, hogy egyes csoportok uralkodnak mások felett, az az állatokat is könnyebben látja alacsonyabb rendűnek. Ezzel szemben azok, akik magas szintű empátiát mutatnak – vagyis képesek beleérezni magukat mások helyzetébe, megérteni őket és törődni velük –, sokkal kevésbé hajlamosak fajista gondolkodásra. Érdekes módon ebben a vizsgálatban a szadizmus már nem bizonyult meghatározó tényezőnek, és a politikai-ideológiai beállítódások (mint az autoriter nézetek) sem játszottak komoly szerepet, ha figyelembe vették a hatalmi hierarchiába vetett hitet.

A felsőbbrendűség ideológiája tanult viselkedés

A kutatás vezetője, Marija Branković, a Belgrádi Egyetem filozófiai és társadalomelméleti intézetének munkatársa szerint a jelenség gyökerei mélyebbek, mint hinnénk.

– mondta a kutató. Szerinte a legfontosabb üzenet, hogy a felsőbbrendűségbe vetett hit nem velünk születik, hanem tanult viselkedés, amit társadalmi minták erősítenek meg; éppen ezért meg is változtatható. „Ha egyéni és közösségi szinten is újragondoljuk ezeket az ideológiákat, együttérzőbbé válhatunk nemcsak az állatokkal, hanem egymással szemben is.”

Mit jelent mindez?

A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatokkal való kapcsolat nem csupán erkölcsi kérdés, hanem pszichológiai tükör. Aki képes együttérezni más élőlényekkel, az nagyobb valószínűséggel viselkedik empatikusan az emberekkel is. Aki azonban közönyös az állatok szenvedése iránt, az gyakran az emberekkel is kevésbé megértő.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: