Ritka fóbia tartja lázban a magyarokat: többen is rettegnek a bortól

A vérvörös nedű kortyolgatása minden valamirevaló filmben szerepet kap. Egyfajta rituálé, hagyomány, a társasági élet vagy egy romantikus este elengedhetetlen kelléke. Mégis, vannak olyanok, akik számára a bor nem a fantasztikus hangulat alapja, hanem a legnagyobb félelmük tárgya. Az oenofóbia nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki nem szereti az alkoholt, vagy tartózkodik az ivástól. Ez egy sokkal mélyebb félelem, amely képes megmérgezni a mindennapokat és beszűkíteni a társas érintkezéseket. Minden, amit a bortól való félelemről tudni kell, egy helyen!

Fóbia a bortól – Amikor a nedű szorongást kelt

Az oenofóbia a specifikus fóbiák közé tartozik, vagyis olyan irracionális félelemről van szó, amely egy adott tárgyhoz vagy helyzethez kötődik.

– Míg a pókok, a magasság vagy a repülés fóbiaszerű elutasítása sokak számára ismert, a borhoz kapcsolódó félelem kifejezetten ritka. Az érintettek számára már a pohárban tündöklő bor látványa, vagy akár illata is szorongást válthat ki – mondja dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

A fóbia nem azonos az alkohollal szembeni tudatos ellenállással: nem az egészségügyi aggodalom, nem az erkölcsi tiltás a mozgatórugója, hanem egy kontrollálhatatlan szorongás. Gyakran már gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban gyökerezik a probléma, egyetlen rossz élmény kapcsán. Egy tipikus kiváltó ok lehet például, ha a gyermek szemtanúja volt egy kellemetlen, italozással járó családi konfliktusnak. Más esetekben egy borhoz kapcsolható rosszullét építheti be a félelmet az emlékezetbe. Ebben az esetben az sem feltétlenül fontos, hogy közvetlen az italhoz kapcsolódjon az élmény. 

Előfordulhat olyan is, hogy valaki éppen elkapott egy súlyos betegséget, de a tünetek jelentkezése előtt éppen bort ivott. Vagy az illető a barátaival iszogat, és amikor a szájához emeli a borospoharat, rossz hírt kap telefonon. A psziché ilyenkor összekapcsolja az adott ételt vagy italt a fenyegetettséggel, és az agy figyelmeztetést ad minden hasonló helyzetben, akkor is, ha igazából nincs is valódi veszély.

A félelem jelei és következményei a pszichoterapeuta szerint

A tünetei széles skálán mozognak. Az enyhébb esetekben az érintett egyszerűen kerüli a borfogyasztással járó helyzeteket, például nem szívesen megy borkóstolóra vagy olyan vacsorára, ahol bort szolgálnak fel.

– Súlyosabb esetben azonban már a borospalack látványa, a pincék vagy szőlőültetvények közelsége is pánikrohamot idézhet elő. Ilyenkor heves szívdobogás, légszomj, remegés, izzadás, szédülés vagy menekülési kényszer is társulhat a félelemhez. A fóbiának komoly következménye lehet a szociális kapcsolatokra. Egy ünnepi koccintás, egy esküvőn felszolgált pohár bor, vagy akár egy elegáns étterem borlappal, mind olyan helyzet, amelyből az oenofóbiás személy kiszorítva érezheti magát. 

Idővel az izoláció és a szégyenérzet is felbukkanhat, hiszen a környezet gyakran értetlenül áll a félelem előtt, sőt akár az érintett önmagát is furcsának tarthatja, ami tovább növeli a szorongást. Nem ritka, hogy a fóbiához kapcsolódó stressz más pszichés problémákat is felerősít: szociális szorongást, depresszív hangulatot vagy alvászavarokat. Így az oenofóbia nem csupán egy különös félelem, hanem egy olyan állapot, amely láncreakcióként hathat az életminőségre – figyelmeztet a pszichológus.

Hogyan lehet legyőzni a bortól való félelmet?

A fóbiák kezelése ma már számos pszichológiai módszerrel lehetséges, az oenofóbia sem kivétel.

– Az egyik leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely segít feltárni és átírni az irracionális gondolatokat, majd fokozatosan rávezeti az illetőt, hogy szembenézzen a félelmet keltő helyzetekkel. A terápia során például először képeket néznek borospalackokról, később illatmintákkal dolgoznak, majd eljutnak egy tényleges borospohár látványához, érintéséhez. Ez a lépcsőzetes expozíció megtanítja az agyat arra, hogy a bor nem jelent valódi fenyegetést. Egy másik lehetőség a relaxációs és légzéstechnikák gyakorlása, amelyek a szorongás testi tüneteit csökkentik. Ezzel párhuzamosan az illető megtanulhatja kontrollálni a saját reakcióit, és új biztonságérzetet építhet fel. 

Egyes esetekben gyógyszeres támogatás is indokolt lehet, például szorongáscsökkentők rövid távú alkalmazásával, hogy kibillentse a beteget az adott állapotból, de hosszútávon a pszichoterápia nyújt hatékony megoldást. Az önsegítés terén a naplóírás, az élmények tudatos feldolgozása, valamint a támogató közösségek is sokat segíthetnek. Fontos tudatosítani, mint az érintettekben, mind a környezetében élőkben: az oenofóbia nem szégyen, hanem kezelhető pszichológiai állapot. Az első lépés a felismerés, a második a bátor segítségkérés – javasolja a szakértő.

Hogyan kóstolnak bort a szakértők? Az alábbi videóból megtudhatod:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: