Tényleg nárcisztikus vagyok? Így működnek a valódi személyiségtesztek

Az interneten számtalan személyiség- és intelligencia teszt kering, amelyek gyors és szórakoztató önismereti élményt kínálnak. Ezek azonban semmilyen tudományos érvénnyel nem bírnak – figyelmeztet Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus. A valódi pszichológiai tesztek hosszú évek kutatásain és azok validálásán alapulnak, felvételük és kiértékelésük pedig csak képzett szakemberek feladata lehet. Cikkünkben bemutatjuk, mit rejtenek a legismertebb projektív és kérdőíves módszerek, és miért nem szabad elhinni, hogy egy magazinos vagy online személyiségteszt ténylegesen feltérképezi a személyiségedet.

Az interneten egyre több személyiség- és intelligencia teszttel találkozhatunk, amelyek azt ígérik, hogy néhány kattintásból megtudhatjuk, milyenek vagyunk valójában. Vajon mennyire pontosak ezek az online személyiségtesztek? Erről kérdeztük Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológust, igazságügyi szakértőt.

Az internetes személyiségtesztek korlátai 

Az online kvízek, személyiségtesztek, „pszichológiai” játékok, amelyek néhány kérdésre adott válasz alapján állítanak valamit a személyiségünkről vagy intelligenciánkról, valójában semmilyen tudományos alapossággal nem bírnak.

 – figyelmeztet Katalin, hozzátéve, hogy az ilyen tesztek nem rendelkeznek validitási skálákkal, azaz nem ellenőrizték azokat tudományos módszerekkel nagy mintán. Emiatt nem alkalmasak sem diagnózisra, sem pontos önismereti visszajelzésre.

A szakmailag elfogadott tesztek

A pszichológiában a szakember szerint szigorú szabályok vonatkoznak a teszthasználatra.

• „Csak azokat a teszteket használhatjuk, amelyeket a Magyar Pszichológiai Társaság meghatároz, vagy projektív teszteket.”
• „Magyarországon és nemzetközileg is csak olyan teszteket használhatunk, amelyek többfaktoros validitási skálákkal rendelkeznek; ezeket egy hétköznapi ember fel sem veheti.” 

Ezeknek a teszteknek a felvételére és kiértékelésére a pszichológusok hosszú évekig készülnek: egyetemi tanulmányok után szakvizsgás képzéseken sajátítják el a módszereket.

Projektív tesztek – mit árul el a tudattalan?

A projektív tesztek lényege, hogy a vizsgált személy többértelmű, sokféleképp értelmezhető ingerekre (képekre, ábrákra, szavakra) reagál. A válaszaiból következtethetünk személyiségjegyekre, belső konfliktusokra, félelmekre és vágyakra.

Rorschach-teszt: a legismertebb projektív eljárás, amelyben tintapacákat kell értelmezni. Az, hogy a vizsgált személy mit lát a foltokban, sokat elárul a gondolkodásmódjáról, az érzelemszabályozásáról és a belső világáról. A kiértékelése rendkívül összetett, évtizedes tanulmányozást igényelhet.

Szondi-teszt: a vizsgálati személy különböző emberarcokat választ ki szimpátia vagy ellenszenv alapján. A választásokból következtetni lehet tudattalan ösztönkésztetésekre, rejtett konfliktusokra.

CAT (Children’s Apperception Test): gyermekek számára kidolgozott tematikus appercepciós teszt. A gyerekek állatfigurákról vagy emberi helyzetekről szóló képeket kapnak, majd történetet kell mesélniük azokról. A mesékből a pszichológus következtethet a gyerek szorongásaira, kapcsolati élményeire.

TAT (Thematic Apperception Test): felnőttek esetében alkalmazott tematikus appercepciós teszt. Szereplőket és szituációkat ábrázoló képek alapján kell történeteket alkotni. A történetek tükrözik a személy motivációit, félelmeit, vágyait. 

Ezek a tesztek nem egyszerű kérdőívek, hanem mélylélektani vizsgálati módszerek, amelyek értékeléséhez magas szintű szakértelem szükséges.

Kérdőívek és becslőskálák

A projektív módszerek mellett léteznek strukturált, önkitöltős kérdőívek is. Ezek a pszichológia egyik legelterjedtebb eszközei, de szintén csak tudományosan validált formában tekinthetők megbízhatónak. Példák:

• Beck Depresszió Kérdőív (BDI) – a depresszió súlyosságát méri.
• Beck Szorongás Kérdőív (BAI) – a szorongásos tünetek intenzitását vizsgálja.
• Big Five kérdőívek – az ötfaktoros személyiségmodell alapján vizsgálják a nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és érzelmi stabilitás dimenzióit.

– szögezi le Skultéti-Szabó Katalin.

Miért nem elég egyetlen teszt?

A szakértő kiemeli, hogy a pszichológiai diagnosztika mindig komplex folyamat. Egyetlen teszt alapján nem szabad személyiséget, még kevésbé diagnózist felállítani. „Ahhoz, hogy valaki személyiségét meg tudjuk alkotni, minimum két teszt kell. Ez sokkal bonyolultabb folyamat, mint egy magazinban szereplő személyiségteszt kitöltése.”

A szakemberek az eredményeket mindig az úgynevezett explorációval egészítik ki: a vizsgált személy életútjának, fejlődésének, kapcsolati hátterének alapos feltárásával. Csak így lehet pontos képet alkotni az intelligenciáról, megküzdési stratégiákról, impulzuskontrollról, szabálykövetésről vagy a személyiség struktúrájáról.

A címkézés veszélyei

A pszichológia témája egyre nagyobb figyelmet kap a közbeszédben, ami önmagában pozitív, hiszen sokan bátrabban fordulnak szakemberhez segítségért. Ugyanakkor veszélyes, ha laikusok könnyedén „ráhúznak” diagnózisokat önmagukra vagy másokra.

– hívta fel a figyelmet a pszichológus.

A pszichológiai tesztek sokfélék: vannak mélylélektani projektív módszerek, kérdőívek és becslőskálák, valamint neuropszichológiai eljárások. Közös bennük, hogy szakértelmet igényelnek. Az internetes, játékos „tesztek” nem tudományos mérőeszközök, így nem adnak pontos képet a személyiségünkről. A valódi pszichológiai vizsgálat összetett folyamat, amelynek célja nem a címkézés, hanem a pontosabb önismeret és a segítségnyújtás. 

Ezek is érdekelhetnek: