
A melegben romlik az emberek frusztráció toleranciája, azzal, hogy a túlságosan magas hőmérséklet stresszhelyzetet generál a szervezetünkben, melynek a harminc fölötti fokok nem feltétlenül ideálisak. Ahhoz, hogy ezzel meg tudjunk küzdeni, és fenn tudjuk tartani a testünk számára ideális hőháztartást, miközben tombol a kánikula, több energiára van szükségünk, ami testi-lelki szinten is nagyobb munka – írja a Fanny magazin. Hogyan győzhető le a kánikula hatása a szervezetre? Mutatjuk a legjobb módszereket!
Nem véletlen tehát, hogy ha valaki a tartósan forró napokon feszültebb lesz, és úgy érzi, a szokásosnál nagyobb erőfeszítést igényel, hogy megőrizze a hidegvérét.
– Ilyenkor a kognitív funkciók is romlanak, és mindezek együtt vezethetnek oda, hogy valaki az átlagosnál ingerültebbé válik – magyarázza Sárga Noémi pszichológus. – A test hőmérsékletének beszabályozása kimerültséghez, dekoncentrációhoz vezethet, ráadásul nem mindenki hűs beltéri környezetben dolgozik, és sokaknál otthon sincs klíma, így a pihenés és az alvás minősége is romolhat a nyári időszakban, kialvatlanul pedig még ingerlékenyebb, türelmetlenebb az ember. Ebben a mentális állapotban aztán minden hétköznapi tevékenység és helyzet, például a közlekedés, egy egyszerű sorban állás, és sok egyéb szociális szituáció válhat kényelmetlenné, akár elviselhetetlenné. Az ekkora mértékű frusztráltság könnyen átcsaphat agresszióba, még az olyan embereknél is, akik alapvetően nem vehemens természetűek.
A pszichológiai elmélet szerint, ha a frusztráció elér egy bizonyos szintet, az elkerülhetetlenül agresszió formájában fog felszínre törni, de legalábbis nagy mértékben növeli annak valószínűségét. A kérdéssel John Dollard és munkatársai foglalkoztak először a 30-as években, a frusztráció-agresszió hipotézis fogalmának megalkotásával azt állították, hogy minden frusztráció valamilyen agresszív impulzust vált ki, és minden agresszív megnyilvánulást frusztráció előz meg. Mivel a kijelentés túlságosan sarkalatosnak hatott, később más kutatók és szakemberek finomítottak rajta. Így fogalmaztak: a frusztráció nem mindig vált ki agressziót, de növeli annak esélyét, főleg ha az érzés tehetetlenséggel, igazságtalansággal és olyan külső ingerekkel párosul, mint a zaj vagy a meleg.
Azt, hogy valakinek „felforr-e az agyvize” vagy sem, személyes változók is meghatározhatják. Ezek a személyiség, vagyis, hogy általában hogyan reagálunk egy-egy helyzetre, továbbá azok a körülmények (zaj, hőmérséklet, tömeg), melyekre szenzoros túltelítődéssel reagálunk a saját érzékenységünknek megfelelően. Mindezek a reakcióinkat, viselkedésünket befolyásolják.
– A frusztrált energiák könnyen felerősödhetnek azoknál, akik kifejezetten nem bírják a hőséget. Ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy egyáltalán nem mindegy, mivel töltjük a meleg napokat, hiszen más a vízparton, és más egy nagyvárosban létezni, ahol sok inger ér minket, olykor tömegekkel kell együtt mozognunk, rengeteg a zaj és a külső hatás, miközben azzal is küzdünk, hogy melegünk van, verejtékezünk. Ilyenkor a leghétköznapibb dolgok is zavaróak lehetnek, és érthető módon kevésbé érezhetjük jól magunkat, mert egyszerűen nem komfortosak – emeli ki a szakértő. – Ha pedig kényelmetlen körülmények között találjuk magunkat, az a viselkedésünket is jó eséllyel alakítani fogja, akár szélsőséges módon, aminek következtében nem tudjuk megőrizni a lelki stabilitásunkat, és agresszívan reagálunk. A nem komfortos szituációk gyakran még azokból is hoznak ki agresszív megnyilvánulásokat, akikre ez egyébként nem jellemző, hiszen alap emberi tulajdonság, hogy ha valamit nem érzünk kényelmesnek, védekező vagy támadó módon reagálunk, és másmilyenek leszünk, mint a megszokott helyzetekben.
Amikor tartósan meleg időjárás uralkodik, az nemcsak a fizikai közérzetünket, de a lelki és mentális állapotunkat is befolyásolja. Ennek leggyakoribb következményei:
Az első és legfontosabb dolog, amit a kánikulai napokon megtehetünk, hogy megfelelően hidratáljuk magunkat, és élünk a legalapvetőbb hűtési praktikákkal. Jobb, ha nem a legnagyobb hőségben indulunk ügyeket intézni, bevásárolni, és elkerüljük a legforgalmasabb közlekedési csomópontokat is. Érdemes emellett pszichés szinten tudatosítani magunkban, hogy a kánikula valóban egy extrém időjárás, amikor szinte kivétel nélkül türelmetlenné válunk. Éppen ezért tanácsos önmagunkkal és másokkal is megértőbbnek, empatikusabbnak lennünk, hiszen a többi ember sem azért viselkedik ellenszenvesen, mert rosszat akar, hanem mert szélsőséges állapotot él meg a szervezete.
– Ha az ember elkezd odafigyelni magára, felismeri az alapvető szükségleteit és érzelmi állapotait, akkor nagy eséllyel azt is észreveszi, amikor felgyűlik benne a feszültség és ingerlékennyé válik. Ekkor egy számára működő módon célszerű beavatkozni, és nem megvárni, míg agresszióba csap át a viselkedés – emeli ki a pszichológus. – Nagyon sok múlik azon, hogy képesek vagyunk-e befelé figyelni, monitorozni és szabályozni az érzéseinket, szükségleteinket, aktuális lelkiállapotunkat, és mindezek fényében cselekedni. Az esetek többségében vissza lehet fejteni egy-egy kellemetlen megnyilvánulás után az odáig vezető utat, ez pedig segíthet abban, hogy jobban megértsük magunkat, a kritikus pillanatban megálljt parancsoljunk a kitörni látszó agressziónak, és felismerjük, mire lenne valójában szükségünk.
Végezetül ne felejtsük el, hogy az, hogy valaki a kánikula közepette gyakrabban válik ingerültté, nem egyenlő azzal, amikor valaki szinte mindig ideges, és legyen bármilyen évszak, feszülten, agresszívan reagál a környezetére. Fontos megérteni, hogy bizonyos dolgokra van kontrollunk, míg másokra nincs. Így, ha az ilyenfajta, külső tényezőket hibáztató viselkedés tartóssá válik, és gyakori konfliktusokat szül, érdemes valamilyen módon segítséget kérni.
Szeretnéd elkerülni a kánikula frusztráló hatásai, lehűtenéd magad a forróságban? Less el ötleteket ebből a videóból:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.