Háború ellen nyújtott védelmet a Székely Madonna

15. században épült Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor első csodáját homály fedi, mert a korai feljegyzések még az utolsó tatárjárás idején megsemmisültek. Annyi bizonyos, hogy Csíksomlyón már az 1400-as évek közepén különleges tisztelet övezte a Boldogságos Szűz Máriát, ezért kaphatott szobrot a következő évszázadban. Írásba foglalt csodás jelenségek leginkább a 17–18. századból maradtak ránk.

A megannyi megmagyarázhatatlan jelenséget felsorolni is képtelenség lenne. A székely Madonnának is nevezett szobor egyszer felragyogott, máskor könnyezett. A legenda szerint az is előfordult, hogy a kis Jézus kezébe helyezett virágcsokor a semmiből kapott lángra.

Ezekkel az égi jelekkel mindig valamilyen katasztrófa közeledtét jósolta meg a Szűzanya, ezért amikor a helyiek háborút „éreztek a levegőben”, el­rejtették a szobrot. Egyszer azonban elővigyázatlanok voltak: amikor 1661-ben török–tatár seregek törtek be a templomba, el akarták rabolni a kegyszobrot. Amikor azonban az ökrös szekérre pakolták, „megmakacsolta magát”, és olyan súlya lett, hogy az állatok meg sem tudták mozdítani. A török vezér mérgében összekaszabolta kardjával a kis Jézus arcát és nyakát, a kegyszobor sebei pedig a mai napig látszanak. A feldühödött betolakodó nem úszta meg büntetés nélkül: a legenda szerint lebénult az a keze, amelyikben a fegyvert fogta. Így menekült meg a Má­ria-szobor a romboló török hadakkaltól, ezt pedig azóta is a szobor legkülönlegesebb csodatételének tartják.

De vajon ma is tesz még csodákat? – A korábbiakhoz foghatók nem történtek az elmúlt években, ám a szóbeszédek és a megsegített emberek hálatáblái magukért beszélnek. Ezt a helyszínen kell látni és átélni – mondta munkatársunknak Orbán László, a kegytemplom megbízott idegenvezetője. – Aki teheti, mindenképpen lá­togasson el hozzájuk – biztatta olvasóinkat az Erdélyi Utakon Egyesület vezetője.

A somlyói Mária azonban nem csak közelgő háborúkat jelzett, és nem csak hitetlen hadvezéreknek mutatta meg elképesztő erejét. Az azonban nem tudhatja halandó, hogy kinek a kérését teljesíti.

„Mélységes hit és bizalom Istenben. Fenntartás nélküli erős hit Istenben, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására meg tudja hallgatni, és teljesíteni tudja kéréseinket” – idéz Máté evangéliumából P. Márk József, a templomot vigyázó ferences szerzetesek egyike. „Ha mégsem? Az az Isten nagy titka, kivel tesz csodát, vagy kinek nem teljesíti kérését. Csak az örökkévalóságban ismerjük meg, értjük meg a maga teljességében. Minden imánknak Istenhez, a boldogságos Szűz Mária által előterjesztett kérésünknek az legyen a záradéka, amit Jézus a Getszemáni kertben intézett mennyei Atyjához: „Atyám… legyen a Te akaratod szerint.”