Tudósok megtalálták, hogy miért éreznek a hosszútávfutók fájdalom és kimerültség helyett örömöt.
A hosszútávfutók eufóriáját általában a testben képződő endorfin hormonok számlájára írják. Német tudósok új elmélete alapján azonban a fájdalmat és kimerültséget feledtető örömérzet kiváltásában a testben képződő úgynevezett endokannabinoidok játszhatnak nagy szerepet.
Az eppendorfi egyetemi klinika kutatója, Johannes Fuss és a mannheimi lelkiegészség-kutató intézet munkatársa, Peter Gass közös kutatócsoportjának adatai azt mutatták, hogy a szervezet által a vérbe bocsátott endorfin hormonok nem jutnak át a vér és az agy közötti gáton, így nem tudnak az agyra hatni.
A zsírban oldódó endokannabinoidok, vagyis a szervezeten belül képződő kannabinoidok koncentrációja azonban a futók vérében ugyanúgy magasabb, mint az endorfinoké, és az előbbiek képesek lehetnek a vér-agy gáton áthatolni. Először sikerült kísérletekkel kimutatni, hogy az egereknél a futás eufóriája a kannabinoid érzékelőivel függ össze – magyarázta Fuss.
Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé. A kísérleti állatok öt órán át szaladtak mókuskeréken, volt, amelyik 6,5 kilométert is megtett. A hosszútávfutók eufóriáját ugyan nem lehetett náluk kimutatni, kísérőjelenségeit azonban igen: a kontrollcsoporthoz képest a futó egerek kevésbé éreztek fájdalmat és félelmet.
A fájdalomtűrést úgy vizsgálták, hogy a rágcsálókat a futás után meleg lapra helyezték. A futó egerek nyugodtabbak voltak, mint a kontrollcsoportba tartozó állatok: hosszabb idő telt el, amíg a talpukat nyalogatni kezdték vagy fölugráltak. A kutatók szerint ez a jobb fájdalomtűrésre utal. A félelemérzet vizsgálatára sötét dobozba helyezték az egereket. A következtetést abból vonták le, hogy az állatok milyen gyakran és milyen messzire merészkedtek ki a sötét dobozból a szomszédos, kivilágított doboz felé. A hosszútávfutó egerek kevesebb félelmet mutattak, s tovább merészkedtek a számukra kellemetlenül éles fényben úszó dobozba.
Az elméletet azzal támasztották alá, hogy az egereknek az endokannabinoidok érzékelőit hatástalanító gyógyszert adtak. Fuss szerint ekkor a hosszútáv eufóriájának pozitív hatásai elmaradtak – ez valószínűleg a kettő közötti kapcsolatra utal. Az endorfinokat érzékelő receptorok blokkolásának nem volt hatása az eufória kísérőhatásaira. A tudósok úgy vélik, a jelenség hátterében működő mechanizmusok az állatoknál és az embernél hasonlóak lehetnek.
