Tetemes összeget buknak el azok, akik devizahitelüket forint alapúra váltják. Legtöbben ezért nem is teszik meg ezt a lépést. De mi lesz április 15. után, amikor lejár a kormány kilakoltatási moratóriuma?
Enyhíthető-e a bankadó?
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja azt javasolta a forint alapú hitelátváltásról, hogy amennyiben a bankok átvállalnák az árfolyamból adódó különbözetet, akkor a kormány ezt honorálhatná avval, hogy a pénzintézetek – valamilyen mértékben – mentesüljenek a bankadó alól. E fölvetésről azonban a bankok még nem nyilatkoztak érdemben. A honi bankszövetség is csak annyit közölt múlt héten, hogy ezt a javaslatot nem tudják igazán értékelni.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja azt javasolta a forint alapú hitelátváltásról, hogy amennyiben a bankok átvállalnák az árfolyamból adódó különbözetet, akkor a kormány ezt honorálhatná avval, hogy a pénzintézetek – valamilyen mértékben – mentesüljenek a bankadó alól. E fölvetésről azonban a bankok még nem nyilatkoztak érdemben. A honi bankszövetség is csak annyit közölt múlt héten, hogy ezt a javaslatot nem tudják igazán értékelni.
Nagyságrendileg mekkora összeget buknak azok, akik svájci frank alapú hitelüket forint alapúra váltják? – kérdezte a Bors a pénzügyi szakembert.
Mi szól, illetve mi szólt korábban a forint alapú hitel mellett?
Mint arról lapunk is beszámolt, közgazdász szakmai körökben fölmerült: azoknak, akik forint alapúra módosítanák kölcsönüket, az állam állja az árfolyamkülönbözetet. Erről azonban még nem született döntés.
Mi történik, ha lejár a kilakoltatási moratórium?
Bors
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
