Azt hiszem, ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy Rosamund Pike egy tehetséges színésznő. Először a Halj meg máskorban bizonyított, majd a Büszkeség és balítéletben, és bizalmat kapott David Finchertől a Holtodiglan című filmhez, amit ő vitt el a hátán — utóbbi egy kötelező darab! Mindenesetre valahol el kellett kezdeni és ez az illékony időszak néhol veszélyeket is rejt magában. Nem mindegy, hogy milyen castingot fogadunk el, ezt pedig a színésznő túl későn tanulta meg.

A kétezres évek környékén megannyi kétes filmadaptáció készült videójátékokból. A formula egyszerűnek tűnt: fogjuk a mindenki által kedvelt címeket, forgassuk le emberekkel és dől a pénz. Viszonylag hamar rájöttek, hogy ez nem így működik. Andrzej Bartkowiak még ebben a naiv milliőben készítette el a Doom filmjét, amihez Dwayne Johnson és Karl Urban mellett az egykori Bond-lány, Rosamund Pike segítségét is kérte.
A színésznő legutóbb egy podcastben kifejtette, hogy szinte minden aspektusát megbánta annak, hogy bevállalta ezt a szerepet.
Amikor a Büszkeség és balítéletet forgattuk, jól szórakoztam a kukoricamezőkön az én kis fejfedőmben, aztán jött a telefon, hogy szerepeljek egy akciófilmben. A Doom című videójátékból csináltak egy narratív verziót. Gondoltam magamban, ha erre a filmre képes vagyok, nincs akadálya annak sem, hogy zombikat öljek a Marson. Aztán már ott is voltam, együtt forgattam a Sziklával, és rájöttem, mennyire nem vagyok kész, hogy akcióhős legyek. Ezek az emberek macsók voltak. Bármikor előhoztak egy fegyvert, olyan volt, mint valami szent relikvia a Doom rajongóknak. Egyáltalán nem volt komfortos nekem.
A színésznő ekkor már nehezen visszakozott a forgatásból, főleg úgy, hogy karrierjének érzékeny kezdeti szakaszán történt. A filmet végül meg kellett csinálni, nincs mese. Én személyesen nagy rajongója vagyok a Doom játékoknak, és emlékszem, mekkora csalódás volt, hogy a film előzetesében ígért belső nézetes narratíva csupán egyetlen jelenet elejére jött elő, a film többi része pedig vállalhatatlanul gyengére, patetikusra sikeredett. Nagyon sok rosszul sikerült videójátékból készült filmadaptáció létezik, ez pedig még így is az egyik leggyengébb közülük. Amikor pedig Rosamund Pike is szembesült ezzel, mély kétségbeesés lett úrrá rajta.
Teljes bukás volt. Majdnem vége lett a karrieremnek. Valószínűleg az egyik legrosszabb film, amit valaha csináltam. Teljes katasztrófa. Nem olvastam a kritikákat, de az az érzésem, hogy szerencsém van, hogy ezt túléltem.
A véleményét kicsit árnyalja egy korábbi interjúja, melyben azt is elmondta, hogy sajnálja, amiért nem értette eléggé az alapanyagot és a videójáték körüli rajongói kultuszt, mert annak tudatában jobban beleadta volna a kreatív potenciálját.
A pánikból felocsúdva azért gondoljunk bele, mennyire nem ilyen egyszerű ez. Rosamund Pike karrierje is tovább folytatódott a Doom film után, sőt, a férfi főszereplőt alakító, szintén megannyi kétes döntést megélt Dwayne Johnson azóta napjaink egyik legjobban kereső színésze lett, pedig a Jumanji, Vaiana és a Halálos iramban-filmek sztárja egykor még Fogtündér jelmezben próbálta keseredetten elnyerni a nézők szeretetét. A Doom filmben szintén szerepet kapott Karl Urban is, aki pedig a The Boys közkedvelt főszereplője lett. Az eset igazi tanulsága, hogy soha nem késő javítani és egyetlen rossz döntés jó eséllyel nem fogja senki karrierjét ledönteni, ha helyette fel tud mutatni valami sokkal jobbat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.