Mészáros László 28 éves, Bécsben dolgozik, amúgy az X2S nevű csapat tagja, amellyel Spartan Race-versenyek elit kategóriájában rendszeresen dobogós. De ez még semmi…
Négyéves kora óta sportol, csak akkor állt le, ha sérült vagy beteg volt. Először ötévesen érte súlyos sérülés: egy kamion beleszaladt a kis Polskijukba, szívverése és légzése leállt, a koponyája szilánkosra tört, három centi mély üreg keletkezett benne. Az agy roncsolódott, ezt el is távolították, egy golflabda méretű rész hiányzik az agyából. Minden törlődött az emlékezetéből.
Egy évre rá eltört mindkét csuklója, majd a könyökéből tört le egy darab. Középiskolásként ízületi gyulladás akadályozta, ami a mandulaműtétje után megszűnt. Tizennyolc éves korában azonban három évre leállt a sportról: ikertestvére, Robi egy sportbaleset következtében a karjai között halt meg.
– Érte is harcolok minden erőmmel és idegszálammal – mondja. – Annyi bajom volt, hogy bármikor feladhattam volna. De az én utam a fejlődés, a misszióm pedig megmutatni másoknak, nem feladni kell, hanem továbbmenni, haladni, a nehézségek ellenére is jobbá válni.
A megpróbáltatásai ezzel még nem értek véget: 22 éves korában gerincsérve lett, 24 évesen kis híján leszakadt a jobb lába egy lovas balesetben. Most térdműtétre készül, de addig is extra kihívásokat talál magának:
– Karácsonykor ezer fekvőtámaszt csináltam, ezt adtam magamnak, most, még a műtét előtt, megduplázom az akkori kihívást. A hosszabb távú tervem további jó eredmények a Spartan Race-eken, maratonit futni és megcsinálni egy Ironmant tisztességes idővel. Minden nehézség ellenére a mottóm nem változott: élni jöttem erre a világra, nem lakni. Ehhez tartom magam minden körülmények között.