A jég hozta össze öt éve Keszler Andreát és Nagy Konrádot, a pár együtt utazik Szocsiba a téli olimpiára. Előbbi a rövid, míg utóbbi a nagy pályás gyorskorisok között indul.
Óriási az összhang közöttük, de ez érthető, hiszen három éve összeköltöztek, ugyanarra az egyetemre járnak – az Óbudai Egyetemre, Andrea gazdálkodás és menedzsment, míg kedvese műszaki menedzser szakra, villamosmérnök szakiránnyal –, rá-adásul kívülről-belülről ismerik egymás sportágát. Annál is inkább, mert Konrád is short trackkel kezdte, s csak utána váltott.
– Mivel Konrád debreceni, én tatabányai, a válogatott volt a közös kapcsolódási pont, ott szerettünk egymásba – meséli Keszler. – Az első közös világversenyünk öt éve a junior-világbajnokság volt, s jól jött, hogy tudtuk egymást biztatni, segíteni. Ez azóta is megvan, már Szocsiból is felkészültünk, szerencsére kedvez nekünk a program, ugyanis Konrád 1500-as száma félórával a mi versenyünk után rajtol, így lesz időnk átérni a másik csarnokba.
Mert Andrea mellett természetesen a teljes rövid pályás női csapat ott akar lenni a magyar küldöttség egyetlen nagy pályás korcsolyázójának ötkarikás bemutatkozásánál.
– Megnyugtat, hogy szorítanak értem a lányok, mert eddig nem voltam izgulós, de az olimpia más, most azért van bennem drukk – árulta el Nagy, akinek mindössze három hónapja volt beilleszkedni egy nemzetközi (norvégokat, kanadaiakat, hollandokat felvonultató) gárdába, hogy legyenek egyáltalán edzőpartnerei. Persze maradhatott volna a megszokott short trackes közegben, de csöppet sem bánta meg a váltást.
– Kell annál nagyobb si-kerélmény, mint hogy kijutottam a játékokra? – kérdez vissza. Azt már a kedvese teszi hozzá, hogy az alkata is alkalmasabb a gyorskorira, mivel inkább erős és kitartó, s kevésbé robbanékony, márpedig a rövid pályához utóbbira van leginkább szükség. A megcélzott eredmény pedig a mezőny első felébe, azaz a legjobb húszba kerülés. Andrea merészebb, igaz, a női váltó számára reális terv a pontszerzés, azaz a hatba jutás.
